A dobfékek vizsgálata
Amennyiben motorunk hagyományos dobfékkel (is) rendelkezik, ajánlatos évente
egyszer szétszedni, kitisztítani. Általában a dobfékeken található egy kis jelzõszerkezet,
amely a fékkulcsok szögelfordulását jelzik, melybõl következtetni lehet a fékpofák
kopottságára. Ha a kis nyíl a fékpedál lenyomásakor megközelíti a mozgáspálya
külsõ határát, számíthatunk egy fékpofacserére.
A fékszerkezet tisztítása után hõálló zsírral kenjük be vékonyan (!) a fékkulcsot,
a fékkulcs tengelyét és a fékpofák csuklócsapjait.
Ellenõrizzük a fékkulcs-tengely tömítettségét. Itt általában a gumigyûrû, vagy
egy filckarika szokott lenni. Ezek sérülése, vagy hiánya esetén esõben a sáros
lé behatol a fékfedél és a fékkulcs-tengely csapágyazásába, és a kenõzsírral
keveredve egy ragacsos masszát képez. Ilyenkor fordul elõ a fékek "beragadása",
mely annak az eredménye, hogy a fékpofa visszahúzó rugók nem képesek legyõzni
a fékkulcs megszorulását.
Ebben az esetben a fék túlmelegszik, a kenõzsírok megolvadnak, a kerékagy csapágyazásából
kiszóródik a megolvadt kenõanyag. Ezek a zsírok a fékdob és a fékpofák közé
kerülve "kenik" a féket. Ez azt eredményezi, hogy megszûnik a fékhatás,
és a fékpofák súrlódófelülete "megüvegesedik". Ilyenkor hiába van
meg a súrlódóbetét vastagsága, a fékpofákat cserélni kell.
Ugyanilyen meghibásodáshoz vezet a fékpedál szorulása is.
Legutóbbi hozzászólások