Szöveg: Doki
„Most már inkább csak összetörjük a kocsikat, semmint átugráljuk ?ket.” Hát igen, így is lehet. A szörny „mamája” Ray Baumann zengi e szavakat, ausztrál lakos. Annak idején kamion monstrumokat vezetett, majd motoros kaszkad?rként kezdte el második virágzását. „Pár éve csináljuk ezt a motor-show bizniszt, pár rekordot a múltba küldtünk, a hátamat meg tropára. A nagyérdem? ilyetén kielégítése tehát kevesebb rizikóval jár – legalábbis nekem.”
A behemót majdnem 9 méter hosszú, harmadennyi magas, a mérlegen Ikarusznyit nyom. Joggal vet?dhet fel a kérdés, hogy motornak nevezhetünk-e egy ilyen bizarr csavarhalmazt? Megalománia, vastag buksza és totális kreativitási deficit. E három ágyékának gyümölcse a Monster, de kétségtelen a két kerék, a motor hajtás és a járm? mivolt: motor ez, csak minek? Hogy régi jó matektanáromat idézzem: „jó ez fiam, csak a nyaka véres…”, s milyen igaz; a motorozás valódi élményének még a szikráját is aligha táplálja a „pokolgép”.
Baumann mester három teljes évig faragta a dögöt, mire „menetkész” lett. A 13,6 tonnát egy Detroit Diesel teherautó motor hajtja, mely munkáját Allison hatsebességes automata közvetíti a hátsó kerékre. Ezt sem amolyan alap módon: két oldali hajtás, két lánc, két lánckerék, a rendszert Eaton differenciálm? hangolja össze.
A kerekeket egy Caterpillar 80 tonnás markolóról kapták le, egy esetleges defektnél gondban lehetünk: 3 méter magas és 1 méter széles abroncsok feszülnek a felnikre; ilyen méretet nem szoktam látni a szabvány katalógusban. A design és a kialakítás is sántít, a kerékdonor markolóban is több formavilág van –még kerekek nélkül is-, mint ebben. Az els? „leng?villáról” lecsordogáló vérimitáció már a nagycsoportos óvodások között is kiközösítést érdemel. Fogjuk rá, hogy „megszaladt” a fényez? a keze. Az idei Melbourne International Motor Show keretein belül találkozhatunk vele él?ben.
Legutóbbi hozzászólások