EST. 2002

Cagiva Torpedyne El-1

Azt már jó ideje kérdezgetjük magunktól, hogyhogy a Harley-Davidson csoport nem mozgolódik, hogy kiaknázza a Cagiva márkában rejl? lehet?ségeket. A jelenleg dögl?d? állapotban lév? olasz brand pedig némi ráfordítással prosperáló vállalkozássá fejl?dhetne ismét: van múltja, sport- és egyéb téren egyaránt, szimpatikus, stabil ‘rajongói bázisra’ építhetne, az évek-évtizedek során pedig szinte minden szegmensben alkotott valamit, robogótól a nagyendúrón át a csupasz motorkerékpárig. Ki is veséztük a témát már akkor, amikor elkezdtek keringeni a neten Oberdan Bezzi mester rajzai egy elképzelt Elefantról, Rotax Helicon blokkal.

A válság, az átszervezés, az MV-s érdekeltség felhagyása és más tényez?k nyomán aztán úgy alakult, hogy még mindig nem alakult sehogy: ott van a Cagiva tetszhalottként, valami man?ver persze történt körülötte, de az semmiképpen sem a produktivitás irányába mutat. Vagy mégis? Félhivatalos hírek szerint Schiranna vidékén is alternatívban képzelik el a jöv? mobilitását. Talán elirigyelve a TMax diszkrét sikerét, tudva tudván, hogy a BMW is munkálkodik szépen, az olaszok egy e-robogóval törnének ki a mostohagyerek-szerepb?l; ízlelgessük: Torpedyne. Ahol a sportosság és környezetbarátság kézen fogva jár.

Tehát miután épphogy hozzáf?zhettük kommentjeinket a zéróemissziós KTM Freeride-hoz, lám, megint egy elektromos járm? kerül a célkeresztbe, amely a nagyrobogók között lehet komoly kihívó. Persze a megvalósításig még sok víz lefolyik rajtunk… egyvalamiben azonban máris eltér az eddig látottaktól a Cagiva-féle koncepció. Éspedig hogy ez nem egy kimondottan ‘utility’ robogó, hanem – ha a pletykáknak hinni lehet – teljesítményében, küllemében és marketingjében is egy sportos dög.

Az agresszív formaterv is err?l árulkodik. Sok tekintetben (hátsó futóm?, szíj végáttétel) hasonlít arra az elfeledett 500-as Leonardo-projektre, amelyet a szépemlék? 2003-as Eicmán mutattak be kétütem? Aprilia Ditech-er?forrással, és amiért az erre fogékonyak rendesen megvadultak – viszont a modellb?l nem lett semmi. A felnik nagyok, talán 16-osak, majdhogynem ‘motoros’ méret?ek, el?l 320-asnak tetsz? tárcsa négydugattyús féknyereggel, ami meg a Mitóét idézi. Eddig egyébként semmi extra újdonság.

Mert az belül lakik. Két blokk, Scalloped-Hammerhead, 120 voltos tandem, közel 50 lóer?s teljesítménnyel, 40 Nm-es nyomatékkal álló helyzetben. Lesz esély a pirosnál? A tervek és számítások szerint a 150 km/órás tempót ideális esetben 80 km-en át tudja tartani a gép, aztán kezdenek csak merüldözni a Polimeri gyártó lítiumos telepei.

Amelyeket úgy helyeztek el, hogy maradjon tisztességesen hely a nyereg alatt, a lehet?ségekhez képest. Visszafogott vezetéssel 100 km-en át élvezhetjük a gurulást vele, köszönhet?en a Cagiva gyári KERS-ének, vagyis annak az akksinak, amely a mozgási energia morzsáit gy?jti egy helyre lassulásnál, fékezésnél, kés?bbi felhasználás céljából. A telepek nagyobb súlyát az elektromotorok kisebb tömegével és a végáttétellel igyekeznek ellensúlyozni – a Torpedyne egyike lehet a legkönnyebb nagyrobogóknak a piacon, persze ha elkészül, két mázsa alá várják az elemz?k.

ugrás fel