EST. 2002

Honda Monkey: a kismajom újra támad

Aligha van olyan motoros, aki ne ismerné a Monkey-t. A Cub után talán a legismertebb, vagy legkeresettebb moped volt hajdanán, és bizony nem csak a tinédzserek körében. Akinek fétise volt a mopedezés, a Monkey nem hiányozhatott a repertoárból. Igaz, az 50 köbös változat gyenge volt, harmat gyenge. A 40 km/h körüli végsebesség önmagában csak szimpla veszélyforrás a városban torlódó kamionok között, de a tény, hogy azt 20 másodperc alatt érte el, már púpozta a bajt.

A 80 köbcentis változat „izma” már át-át tudott hidalni némi problémát – a tulajdonos ült köször?kövén, a Monkey pedig vidám duruzsolással falta a kilométereket. Elég egy pár perces sétát tenni valamely mediterrán, moped?rült tengerparton, biztos szembejön néhány. Másolni rengetegen próbálták, de a Monkey-t csak utánozni lehet, azt is elég nehezen. Nagybet?s kultuszmotor, a legkedvesebbek közül.

Helyesen mérte fel a Honda, hogy a Monkey még a mai technicizált világban is kiváló közlekedési eszköz, a stílus, amit vele kapunk, pedig lélekben többszörösen megtéríti a vételárat. Újraindul a gyártás, a japán piacra koncentrál az anyagyár. Injektoros, négyütem?, ötven köbcentis, egyhengeres er?forrással szerelik majd az új generációt. A legszigorúbb emissziós küszöbök betartása mellett is 3,4 lóer?re képes a kismotor. 108 kilométert megy 1 liter benzinnel, ha konstans 30 km/h-s tempót diktálunk vele. Gondoljanak bele: a Budapest-Siófok távot 300 forint alatt megúszhatjuk. Igaz, hogy így b? három-négy órát is eltarthat az út, de milyen csekély kényelmetlenség ez, ha az ember Monkey tulaj. Akik a mopedtársadalom táplálékpiramisának csúcsára vágynak, azoknak a limitált kiadást ajánlja a Honda: króm fényezéssel, skótmintás nyereghuzattal. Európa mindig kimarad a jóból?

ugrás fel