A bajor cég autós ága piacvezet? karbon technológiát mondhat magáénak, semelyik másik autógyártó nem gyárt és használ ilyen sok karbon alkatrészt, ráadásul ilyen kedvez? költségek mellett. A technológia egyre terjed, a BMW úgy gondolta, miért ne használhatná motorkerékpárjaiban is bizonyos acél és alumínium alkatrészek kiváltására.
A szabadalmi bejegyzésekben kétféle design szerepel, a gyártásra és az el?állítás költségeire vonatkozó adatokkal és információkkal együtt. A karbon egyértelm? el?nye a kedvez?bb tömeg, és bár a két anyag között nem egyértelm? az összehasonlítás az eltér? felépítés és szerkezet miatt, a repül?gépekben szerzett tapasztalatokból 40 százalékos súlymegtakarítás figyelhet? meg.
A BMW terveib?l látható, hogy a kétféle designnal teljes egészében kiválthatóak a jelenlegi modellek fém vázai. Az egyik egy hídváz, ami a superbike irányt fedné le, mint az S1000RR, a másik egy moduláris, térhálós változat, ami a tervek szerint több modellben is használható lenne, ideális lenne a gyár R-sorozatának boxermotoros darabjaihoz.
Míg a hídváz ránézésre nem különbözik sokban a hagyományos alumíniumtól – a színt és a textúrát kivéve -, a felépítése igencsak eltér?. Különböz? hosszúságú és alakú karbon csövek és szálak összeillesztésével épül fel, amit kés?bb karbon szövettel vonnak be kívül-belül, innen a hagyományos vázat idéz? kinézet.
A térhálós váz elkészítése relatív gyors, de meglehet?sen munkaigényes, a BMW-nek ezen még dolgoznia kell, olcsóbb, egyszer?bben testre szabható designra lesz szükség, ha tömegtermelésben szeretnék használni. A térhálós váz egyszer?bb, üreges karbon csövekb?l áll össze, melyek egyszer?en a kívánt hosszúságúra vághatók ugyanúgy, ahogy a hagyományos fémvázaknál. A különbség a rögzítésben rejlik, mert míg a fémvázaknál hegesztéssel kapcsolják össze az elemeket, a karbonnál fém rögzít? tömbök tartják össze a csöveket. A szabadalom szerint ezek készülhetnek fémb?l vagy karbonszálból, és mivel lényegében szabadon formázhatók, bármilyen alakú váz kialakítható bel?lük.
Érdekes módon a térhálós váz lehet?séget ad különböz? anyagok egyidej? használatára – fém, karbon, m?anyag -, vagyis az el?állított váz tömege és költségei egészen pontosan beállíthatók.
Nagyszer? látni, hogy létezik olyan gyár, amelynek ilyen kapacitásai vannak a karbon megmunkálására és az abból való fejlesztésre. Az elektromos BMW i3 és a hibrid i8 monocoque váza már karbonból készül, az új 7-es sorozatban pedig karbon cella veszi körül és védi az utasfülkét. 2016-ban kétmillió legyártott BMW-b?l várhatóan 100 000 már karbon vázzal készül.
Innen már tényleg csak egy lépés, hogy mindez a motorokban is megvalósuljon.
Legutóbbi hozzászólások