EST. 2002

Rossi félelme a jöv?t?l

A Times Online-nak adott nyilatkozatában Rossi elmondta, hogy nem annyira a
pálya veszélyeit?l fél, sokkal inkább attól, hogy a jöv?ben nem lesz olyan gyors
mint amilyen most.

"Kint lenni a pályán a motorommal, ez a legjobb dolog a világon, amit
csak el tudok képzelni jelenleg. Imádok versenyezni és imádok nyerni, de nem
tudom meddig tart még bennem a lelkesedés és a motiváció, és nem tudom, hogy
28 évesen képes leszek-e olyan gyorsan motorozni mint most."- mondta az
olasz szupersztár. "Persze megpróbálok kizárólag a jelenre koncentrálni,
a legjobb formámat hozni, és majd meglátom, mit hoz a jöv?."

Amikor arra kérték, árulja el, hogyan tud ennyire gyorsan motorozni, Valentino
– talán nem meglep?en – annyit mondott, hogy ez a benne lev? félelem és az er?teljes
összpontosítás megfelel? arányú keverékének köszönhet?.

"Volt már törött ujjam, törtem már el a bokám, és mindezt azért, mert
túl sok ütközésem volt" – mondta Rossi, utalva karrierjének kezdeti szakaszán
– a 125 és 250 köbcentisek közt eltöltött id? – gyakran tapasztalható nemtör?döm
vakmer?ségre. "Ett?l függetlenül mindig volt bennem egy kis félelem. Ez
jó dolog, mert így nem felejtesz. Amikor karambolozol a motorral, az mindig
nagyon kellemetlen érzés. A motorozás sokkal inkább mentális, sem mint fizikai
sport."

Amikor 100 százalékosan motorozol, az olyan mintha az agyad gyorsabban m?ködne
a normálisnál, és fél másodperccel el?bb tudod, hogy mi fog következni. Azt
mondod magadban ‘most ez következik, és utána az’, így már felkészülten érnek
az események, és el?re tudod, hogyan fogsz reagálni. Nem követed az eseményeket,
hanem el?ttük vagy. Ez az egész a motiváltságról és a stresszr?l szól. Ugyan
úgy, ahogy azt kell elérned, hogy összhangban legyél az életeddel, ne legyenek
problémáid a barátn?ddel, a csapatoddal, vagy a barátaiddal. Számomra ez végs?
soron maga a megnyugvás."

ugrás fel