A világ legveszélyesebb utcai versenyén ebben az évben egyedüli magyarként szerencsém volt részt venni, immáron nem mint „newcomer”, hanem mint a sokkal élesebb profi mezôny résztvevôje.
A verseny maga a fantasztikus századik TT. Száz évvel ezelôtt rendezték az elsô TT-t a Man-szigeten, így a rendezôk mindent megtettek, hogy megadják a módját a világ legveszélyesebb versenyének. A céljuk az volt, hogy mind a nézôk, mind a versenyzôk el legyenek kápráztatva. Errôl nem csak a jó rendezéssel hanem a szigeten éjjel-nappal mûködô fantasztikus szórakoztatással is gondoskodtak. Egy különleges, ünnepélyes kört szerveztek a programba, amelyen résztvettek a jelenkor és az elmúlt idôszak legnagyobbjai. Így ott volt többek között Kevin Shwantz, Karl Fogarty, Troy Corser vagy Nori Haga. Én a saját elvárásaimtól úgy érzem, kicsit elmaradtam, sokkal jobb motorral vettem részt a viadalon mint az elmúlt esztendôben, sokkal erôsebb is volt (majd 20 lóerôvel) valamint elöl és hátul is speciál futómûvekkel készültem a jó eredmény eléérésére, ez azonban nem bizonyult túl jó döntésnek, mert az többleterôt nem tudtam kihasználni az életveszélyes aszfaltcsíkon sôt a futómûvet sem sikerült beállítanunk a komplett edzéshét alatt.
Az idôjárás sem kedvezett túlzottan a versenyzôknek, emiatt rengeteg baleset volt, többször is elmaradtak edzésnapok, sôt még a Superbike versenyt is elhalasztották 2 nappal. A Superbike-ban tulajdonképpen a túlélésért és a becsületes helytállásért harcoltam, ami sikerült is, a Superstock kategóriában viszont mindenképp egy jó eredmény eléérésére törekedtem.
Ez volt az egyetlen versenyem, amin úgy érzem, hogy ténylegesen jó ritmust találtam és tudtam hozni a tavalyi formámat, sajnos azonban egy láncszakadás fent a hegyi szakaszon megfosztott a jó eredmény elérésétôl. Ez lelkileg rendkívül megviselt így félve álltam neki a legnagyobb presztízzsel bíró kategória, a Senior TT rajtjához, aholis, mint késôbb kiderült aggodalmam nem volt alaptalan, mivel egy félreértelmezhetô és nagyon veszélyes leintési szituáció miatt egy körrel kevesebbet tudtam csak megtenni a pályán.
A leintés amiatt történt, mert másik versenyzô kb. 250-es tempónál beszorított a box-utcába, ahonnan a rendezôk már nem engedtek tovább versenyezni. Izgatottan vártam a versenybizottság döntését, mert nem akartam még egy futamot medál nélkül befejezni, de szerencsére a bizottság a verseny után néhány perccel úgy döntött, hogy annyira veszélyes volt a szituáció, hogy csak így lehetett elkerülni a balesetet ahogyan én megoldottam.
Most vegyes érzelmek csatároznak bennem, nem vagyok benne biztos, hogy még egyszer vissza szeretnék menni erre a veszélyes futamra, de azért büszke vagyok, hogy a 100-dikat végigcsinálhattam. Most pedig jöhetnek a fantasztikus GSX-R kupás versenyek, és a többi kuriózum, amire már most meghívást kaptam a szigeten. Köszönöm mindenkinek, aki segített nekem!
Bitti 11
forrás: suzuki-motor.hu
Legutóbbi hozzászólások