Kezdőoldal Magazin Wanted játék

Wanted játék


Ezzel a kis gyerekkori szösszenettel jelentkeznék a játékra!

Szóval 14-15 éves voltam, kisfalum motoros rémei közé tartoztam. Fiatal kölök
lévén természetesen Simsonnal jártam, amit állapota miatt csak Vén Csörg?kígyónak
becéztem – többet szereltem, mint mentem vele, pedig egy fityingem se volt alkatrészre
:). Egyedi fekete-fehér fényezés (blokk+henger+küll?k is!), csutkakormány, spéci
rezó, rácsos lámpavéd? (rulez!), stb…, szóval minden, amit a keleti csodára
lehetett aggatni. No, de bele is vágok a történetbe! Szóval édesanyám megkért,
hogy hozzak már egy palack PB gázt. OK – mondtam és nyergeltem is fel a fekete
démont. Palack a vállamra, ugrókötéllel rögzítve – ez tuti lesz. Lenyeleztem
a telepig, megvettem a teli palackot – na azt már nehezebb volt feltenni a hátamra,
de csak sikerült. Szerencsére a palack pont olyan hosszú volt, mint a hátam,
így az alja a nyergen feküdt fel. Úgy néztem ki, mint valami jet-pack-es ?rhajós.
Szóval jövök a teli palackkal, de mit ad Isten, a rend éber ?rei rögtön megállítottak.
Ez a sztori 1988-89 környékén játszódott, szóval a rend?rség – szerintem – két
legüt?sebb tagjával találtam szembe magam. Látom szemükön, kicsit furcsállnak
rajtam valamit, akárcsak a motoron. Vajon mit??? :))) El?ször csak kicsit akartak
kitolni velem, mert mondták, hogy állítsam sztenderre a gépet, ami természetesen
NEM volt (csak súly, minek?), így rutinosan a közeli fának döntöttem a szimót.
Látnotok kellett volna a rend?rök arcát! Besz@rás volt!!! Elkérték a papírjaimat
– minden rendben volt -, de csak nem akarták visszaadni. Hosszasan nézegették
a motort, nekem meg már iszonyatosan vágta az ugrókötél a vállamat. Majd szétvetett
már a fájdalom, persze folyamatosan kötözködtek, hogy miért így szállítom a
palackot, + miért ilyen a motorom, + ezzel így nem lehet forgalomban közlekedni…
Végülis abban maradtunk, hogy toljam haza a mocit. Na, de egy rakétával a hátamon?!
Hát a …-t!

Elmentek, majd kiértek a látótávból, én betoltam a szekeret – mivelhogy berúgókar
sem volt -, és gurultam hazafelé. Természetesen a 3. keresztutcában rögtön össze
is futottam velük… Áhhh, nem voltam ideg… Integettek is, hogy álljak meg,
de én inkább menekül?re fogtam és nyélgázon menekültem, mert nem volt kedvem
magyarázkodni! :))) Persze a palack már majd levágta t?b?l a karjaimat, de különösebben
nem számított jelen szituációban és az egyetlen esélyt megragadva a Büge patakon
átkelve menekültem el el?lük (majdnem beborultam), merthogy ott már nem volt
autónak hely… Hazaértem, anyám kicsit furcsállotta is, hogy mint a mérgezett
egér beugrattam a fészerbe és zártam rá az ajtót, hogy nehogy véletlenül észrevegyék
a mocit. Levettem a palackot, az ugrókötél szerényen véresre horzsolta mindkét
oldalt a vállamat, de nem érdekelt, mert megúsztam a esetet. Azt hiszem mai
fejjel már egészen másképp cselekednék…

Motoros üdvözlettel:

Ratesz