Én a Yamaha Motor Hungária segítségével jutottam ide, az idei Superbike [Haga R1] és Supersport [Curtain R6R] gépeinek a tesztjére. Nem tudom, hogy mivel vívtam ki ezt a megtiszteltetést, de nagyon örültem a felkérésnek…
Azt hiszem, újságírói pályafutásom csúcspontja volt ez a kétnapos túra. A világon összesen tizenhét újságíró kapta meg ezt a lehet?séget. Olyan nevek voltak a társaságban, mint Alan Cathcart, Kevin Magee ex 500-as pilóta, Jamie Wilkins a Fast Bikes magazintól: csak, hogy az ismertebbeket említsem.
Hétf? reggel 4-kor a Kincsem ébresztett. Fél hatra megérkeztem a Ferihegyi reptérre. Mivel a Mugello pálya Firenze mellett van, és ide közvetlen járat nincs, ezért Münchent kénytelen voltam útba ejteni. Itt átszállás után azonnal indultam tovább a végállomás felé. 7.000 méter magasságban 600 km/h sebességgel repült a GPS szerint. Közben az Alpokra ilyen kilátás nyílt az ablakból.
Tizenegy órakor a pálya mellett lév? Borgo San Lorenzo, kis városka Ripaverde nev? szállodájában találtam magam. Igaz, a taxi nem volt olcsó, 80 eurót kért a sof?r a fuvarért. Lehet, hogy érdemesebb itt autót bérelni, f?leg úgy, ha többen jönnétek. Itt volt egy kis szabadid?m és besétáltam a városközpontba. Tipikus olasz kisváros rengeteg szép, hangulatos épülettel.
Itt a gyerekek az óvodába és az iskolába is köpenyben járnak. [ezt én nagyon utáltam annak idején…] Két anyatigris rögtön megtámadott, hogy nem szabad a gyerekeiket fényképezni.
Azt hitték, hogy valami szatír vagyok. Elmagyaráztam nekik, hogy semmi ok az aggodalomra, csak turista vagyok. Megnyugodtak és miután kitöröltettek velem néhány képet, hagytak tovább sétálni.
Ezután felfedeztem, hogy a rend?rök itt is lesb?l támadnak. Egy kuka mögül szedegették ki a szabálytalankodó autósokat.
A motorosok nagy többsége robogókkal közlekedik, de láttam egy 748-as és egy Monster Ducatit is. A kávézók el?tt még a kulcsot sem veszik ki bel?lük.
Ezután leültem ebben a parkban, ahol ilyen fekete-fehér szúnyogokkal kóstoltattam magam, hogy le tudjam fotózni ?ket.
Másnap reggel irány a pálya. Minket négy kamionnal várt a Yamaha csapat a pályán, és rajtunk kívül senki más nem volt ott.
Ez a szállótól 10 percnyi autózásra található. Ha nézni mentek a versenyt, elég egyszer? megtalálni, végig táblák mutatják az utat. Ha pedig motoroznátok is rajta akkor így jönnek a kanyarok egymás után.
Az 5.200 méter hosszú pályán 41 méteres szintkülönbség található, ami igazán izgalmassá teszi a motorozást rajta.
Az emelked? 1.200 méter hosszú célegyenes végén a 6. sebességfokozat már hihetetlenül gyors, f?leg Nitro Nori R1-esének a nyergében. Négy sebesség visszaváltása után másodikban kezdem a fordulót, kissé kintr?l kell kezdeni, hogy jobb legyen a kigyorsítás. Ezután a pálya legmagasabb szakasza következik. Itt egy egyszer? S kanyarral találjuk szembe magunkat. Majd egy kis egyenes után még egy S kombináció. Ezután egy kis lejt? és a pálya egyik leggyorsabb kanyarja, amit rögtön egy gyors balos követ. Ezután jön az egyik legizgalmasabb rész, ami már emelkedni kezd, és egy dupla jobbos forduló van rajta. Ha ennek eltalálod az ívét, akkor nagyon vigyorogni fogsz a sisakban.
Klikk.
Ezután egy kis egyenes, aminek a féktávján megint lejt?re érkezünk, utána egy jobb-bal kombináció és megint egy lejt?s egyenes. Ennek a végén egy visszafordító jobbosba kell bebírkózni a motort. A kigyorsítási részen nem túl bonyolult bal-jobb-bal lassító és egy egyenes következik. Ezután kezd?dik a célegyenesre ráfordító döntött és lejt?s kanyar, aminek a közepét?l teli gázon lehet kigyorsítani.
A Hungaroringhez és a Pannónia-ringhez szokott szervezetemet teljesen át kellett programozni, amikor erre a pályára felmentem. Teljesen más ritmusban kell rajta motorozni, de nagyon nagy élmény.
Visszafelé a pályáról egyenesen a reptérre vitt a taxi 90 euróért. 6 órakor indult a gépem, megint Münchenben kellett átszállni. Itt két órás várakozással tudtam tovább indulni Budapest felé. Pont éjfél lett, amikor bebújtam az ágyba a párom mellé és elkezdtem neki mesélni, hogy milyen helyeken jártam.
Folytatjuk.
Legutóbbi hozzászólások