A Moto Guzzi fénykorában a motorkerékpározás csúcsát jelentette, forradalmi motorblokkjaik formálták az ipart. Legendás, hosszanti V-kettes motorjaik a hatvanas, hetvenes években uralták a versenypályákat és az utakat, és még az akkoriban feltörekv?ben lév? japán mérnököket is megihlették, lásd a Honda CX500 és CX650 modelleket.
A képen látható W103 kódjel? motorblokkot az a Lino Tonti „sztármérnök” alkotta meg, aki a Mondialnak, a Patonnak, a Bianchinak és a Gilerának is számos kiváló er?forrást konstruált akkoriban, természetesen a Moto Guzzi blokkjai mellett.
Tonti kiindulópontnak a Guzzi klasszikus, 90 fokos hosszanti kéthengeresét választotta, az 1981-es és 82-es szezont a W103 tökéletesítésével töltötte. Egy harmadik henger közbeiktatásával a hengerszög 65-65 fokra módosult, a henger?rtartalom 992 köbcentiméterre n?tt, mind a három hengert egy-egy 30 mm-es Dell’Orto porlasztó etette.
Sajnos a W103 fejlesztését már a projekt korai stádiumában leállították, az egyedi háromhengeres soha nem került beépítésre egyetlen prototípus motorba sem. Annak ellenére, hogy a motor kit?n?en teljesített a fékpadon, számos hátránya is hamar nyilvánvalóvá vált.
A középs? henger miatt nem maradt hely az acél bölcs?váz fels? csöveinek és az üzemanyagtanknak, ráadásul a W103 alapjául szolgáló Guzzi V2-est oly mértékben át kellett alakítani, hogy a háromhengeres motorblokk legyártása hatalmas többletköltségeket termelt. Nem lett volna jövedelmez? a sorozatgyártás beindítása, pedig a W3-as projektet pont hogy egy olcsó, könnyen kivitelezhet?, nagyobb teljesítmény? V2-alternatíva életre hívásának érdekében indították.
Így hát a Guzzi W103-asa megmaradt a mérnöki találékonyság egyedi és megismételhetetlen mesterm?vének… De ki tudja? Talán a Guzzi még egyszer, a távoli jöv?ben újra felkarolja az ötletet és a Piaggio Group pénzügyi segítségével újra belefog egy W3 hengeres er?forrás megépítésébe.
Legutóbbi hozzászólások