A tél nyomát visel? osztrák hegyi utak még kissé porosak voltak. Egészen május 5-éig akkor ugyanis a Yamaha MT-Klubbal az ausztriai Lackenhofba dübörögtünk, és kissé felgumiztuk az aszfaltcsíkokat.
Május 5-én reggel kilenckor nagy robajjal elindultunk a túra támogatójának a Yamaha Motor Hungáriának budaörsi központjától, miután egyhangúlag kizártuk az autópályás megközelítést. A tavalyi MT-s Mátra-túra alkalmával már kissé összeszokott dübörg? csapatot az MT-Klub szervez?je, Lévai Ottó vezette. Arról pedig, hogy senkit és semmit ne hagyjunk el, a Yamaha képviseletében Hirtling Gábor gondoskodott.
Az útvonal egyszer? volt, Veszprém felé haladva a határt Bozsoknál léptük át, és este hatra már Lackenhofban voltunk, ahol majd’ kétméteres hófalak fogadtak. A panzióban a kandallóban ropogó t?z, és pár sör mellett átbeszéltük az élményinket, és a másnapi utitervet.
Kis MT, nagy MT
Szombaton ver?fényes napsütésre ébredtünk, és nekilódultunk a közel 400 km-es túrának, hogy többek között átszeljük a Hoch Schwab hegységet és bejárjuk az Ybbs folyó völgyét. A közeli hegyek lüktettek, ahogy végigdübörögtünk egy-egy kanyargós szakaszon.
A sajtót Moldvai Dezs?vel képviseltük, és hol egy MT-03-assal, hol pedig MT-01-essel motoroztunk. Úgy éreztük, ezeket a gépeket ide találták ki, mindkett?vel nagy élvezet volt a hegyek között kanyarogni, köszönhet?en az igényes futóm?nek, és persze a hibátlan utaknak.
Azért érdemes vigyázni így tavasszal, az aszfaltcsíkot ugyanis sok helyen finom por borítja, a fákkal s?r?n borított részeken pedig nedves lehet.
A kis MT f?leg könny? irányíthatóságával, míg a nagytesó b?dületes nyomatékával kápráztatott el bennünket. Jól mutattak a tanktáskával, oldaltáskákkal felszerelt MT-k, egyeseknek még túraplexi is volt a gépén. Egyetlen m?szaki problémával találkoztunk az út során, ami nem volt más mint egy lelazult rendszámtábla.
Utaskérdés
A kényelmes üléspozíciónak köszönhet?en a napi kb. 400 km-es távok után is még simán elmotorozgattunk volna mégegyszer ennyit. Érdemes megjegyezni, hogy volt egy hölgy, aki utasként teljesítette a távot. Egy alkalommal megkérdeztem t?le milyen az MT-01-esen utazni? A válasz egyértelm?en pozitív volt, úgyhogy ha akarjátok bátran fel lehet pattintani a barátn?t vagy a feleséget, nem fogják megbánni.
Az esti sörözgetés után, vasárnap reggel vágtunk neki a visszaútnak. Az égi áldás elkerült bennünket egészen Tatabányáig, ott aztán el?került az es?ruha. Szerencsére tizenöt perc múlva már sütött is a nap. Az egész eseményt profi szervezés és felvezetés jellemezte, többek között ezért is szerintem mindenki várja már a következ? MT-klub túrát.
Gerse Gábor
Legutóbbi hozzászólások