Teszt: Husqvarna 2009

A BMW egy éve vásárolta meg a Husqvarnát, s ma már látható, hogy komoly szándékkal tette ezt. A fejl?dést jelzi az is, hogy a Motomixet egy „csak endurók” modellbemutatóra hívták meg, pedig a márka korábban sohasem rendezett külön sajtótesztet enduró- és krosszgépei számára, egy kalap alatt lenyomták az egészet. A világpremieren Ádám tette próbára a Husky 2009-es modelljeit.

Szöveg: Tóth Ádám (MOTOMIX) – Fotó: Husqvarna

A több tucat világbajnoki címmel büszkélked? márka a gyártás helyszínén, Olaszországban mutatta be a jöv? szezonra szánt enduróit. A tesztre Milánó mellett, Varese városában került sor, ahova laza tízórás autóút után érkeztünk meg. Este egy hétfogásos vacsorával degeszre ettük magunkat, és a hosszú, kimerít? út után teli pocakkal tértünk nyugovóra egy négycsillagos szállodában. Reggel fél nyolckor volt az ébreszt?, s a reggeli után a versenyypálya felé vettük az irányt. De még miel?tt motorra pattannánk, vessünk néhány pillantást az új fejlesztésekre.

A Husqvarna 2009-es négyütem? endurói jó néhány változtatáson estek át. A modellek megjelenését új grafikák illetve festés, feketére eloxált kerekek, új digitális m?szerfal, az els? fényszórót véd? új rács, és a blokk két oldalán elhelyezett m?anyag véd?elemek határozzák meg. M?szaki újdonságokból sincs hiány, teljesen friss fejlesztés például a korábbinál 1 kg-mal könnyebb váz, a kipufogórendszer és az alumíniumból készített oldaltámasz. A korszellemet követve a Husky is hullámos féktárcsákkal szerelte fel motorjait.

A paletta négy különböz? lökettérfogatú egyhengeresb?l áll (250, 310, 450, 510), s a legfontosabb fejlesztéseket mindegyik er?forrás megkapta. Új a vezérm?lánc-feszít? és a nyomáskiegyenlít? szelep a kenési rendszerben, változtak – és immár jobban szigetelnek – a tömítések, az acél kipufogószelepek pedig nagyobb tartóssággal kecsegtetnek. Az új olajsz?r? hatékonyabb a korábbinál, a módosított váltórudazat pedig az ígéretek szerint precízebb kapcsolhatóságot biztosít.

A fotózás 9-t?l 12-ig tartott, s én el?ször a 450-es motorral kezdtem körözni. Azért erre esett a választásom, mert hozzám ez áll a legközelebb, és is ekkora lökettérfogatú géppel versenyzem. El?ször egy endurószakaszon mehettünk, ha egyáltalán lehet így nevezni, hiszen egy csupasz réten volt kijelölve a nyomvonal, csupán kanyarokkal és némi egyenessel. A motorral, amit kaptam, már mentek az el?z? csoport tagjai – ezt csak azért említem meg, mert az els? kerék úgy rázott, hogy a kormány folyamatosan szitált a kezemben. El?ször azt hittem, hogy defektem van. Ezen az endurós részen semmilyen komolyabb következtetést nem tudtam levonni a TE 450 viselkedéséb?l, hacsak azt nem, hogy a motor nagyon jól fordul a sz?k kanyarokban. Szerencsére a következ? menetre már a krosszpályán került sor.

Itt egy másik 450-est választottam, amelyiknek nem rázott az els? kereke, úgyhogy sokkal jobban élveztem a csapatást. Az üléspozíció tetszett, igaz, ehhez hozzá is vagyok szokva, mert a supermotómon is teljesen ilyen. A tankig felnyúló ülés sokat segít, hogy a kanyarokban megtaláld a helyes testhelyzetet, s ezzel növeli kanyarodás élményét is.

A kormány és a kezel?szervek is jól voltak beállítva, ezeken nem kellett semmit módosítani. Változtattunk viszont a hátsó futóm?vön, mert az nagyon puha volt. Ehhez külön szakember állt rendelkezésünkre; rövid megbeszélés során közöltem vele a tapasztalataimat, hogy gyorsan jön vissza a hátulja. Egy pillanat alatt állított rajta, és a motor máris kezelhet?bb lett. Az els? futóm? teljesen megfelelt az elvárásaimnak, azon nem kellett semmit tekergetni. Az új fejlesztés? fékek tökéletesek, bár a Brembótól nem is vártam mást. A négyütem? blokk teljesítmény-leadása nagyon finom, sehol nem ránt, folyamatosan érkezik az er?, s ez nagyon pozitív hír az enduróversenyz?k számára.

A délel?tti programnak ezzel vége is lett, egy óra ebédszünet következett, ami jól is jött a nagy melegben. A délutáni motorozást az 510-essel kezdtem, és jól választottam, ez a vas még az el?z?nél is jobban tetszett. A gép minden porcikájában megegyezik a 450-essel, csak a köbcenti nagyobb, ezért itt részletesen nem térek ki a fékekre, a kezel?szervekre és a futóm?re sem. Élményben viszont mást nyújt, mert a nagyobb teljesítmény kényelmesebb motorozást garantál. A futóm?vet ezen a típuson is feszesebbre kellett állítani, a gyári értékekkel nekem puha volt, a féktávokon mindig lecsúsztam az ideális ívr?l; az állítás után sokkal pontosabban tudtam menni vele.

A délután sor lehet?ségünk nyílt egy igazi endurópályán motorozni egy hazai versenyz? segítségével. Mivel már jól összebarátkoztam az 510-essel, ezzel vágtam neki ennek az etapnak is. Jól döntöttem, mert a pályát jó néhány meredek, köves feljáró nehezítette, és ezeken jól jött a nagy teljesítmény. A sz?k, egynyomos, fákkal t?zdelt erdei csapáson egy cseppet sem okozott gondot, hogy a legnagyobb gépet választottam. Szinte ugyanúgy viselkedett, mint egy kétütem? százhuszonötös masina: bármilyen váratlan szituációba kerültem, könnyedén megoldotta.

Miután kivégeztük az endurópályát, maradt még egy kis er?m, és úgy gondoltam, kipróbálom az egyik újdonságot, a kétütem? 300-as motort. Látszik, hogy a husqvarnások komolyan veszik ezt a kihalófélben lév?, de sokak által kedvelt kategóriát. Kétütem?iken eddig mindig az el?z? évi négyütem?ek vázát alkalmazták, de 2009-t?l a kétütem?ek is megkapják a legújabb fejlesztés? vázat. Na, ez jó választásnak t?nt, mert ilyet már rég éreztem. Már szinte nem is emlékszem, mikor mentem utoljára kétütem? géppel, és az élmény igen egyedülálló volt. A 300-as er?ben simán felvette a versenyt az 510-es masinával, érzésre pedig egyszer?bb, könnyedebb volt vele a motorozás. Amikor kigyorsításkor rátekertem a gázt, az er? olyan hirtelen és agresszívan tört el? bel?le, akár egy vulkánkitörés – nagyon élveztem ezt az agresszivitást.

A futóm? ebben is ugyanaz, mint a többi motorban, mégis másként viselkedik. Egy féktáv-kanyar-kigyorsítás hármasban a négyütem?ekhez képest idegesnek tapasztaltam, de ezt az els? néhány kör után meg lehet szokni, és ezután az együttlét már sokkal barátságosabb. Egy nem túl jól kivitelezett elrugaszkodást követ?en a 300-as masinát könnyebben tudjuk megzabolázni, mint négyütem? társait. A közösen eltöltött percek nagyon meggy?z?ek voltak, remek kis motor. A Husqvarna egy igazán versenyképes masinát alkotott, amely komoly konkurenciája lehet a többi gyártónak.