EST. 2002

Visszajátszás: 61. Nemzetek Krossza

Szöveg: Nagy Norbert Fotó: BNA Photos

Van valami nyálasan giccses dolog az amerikai válogatott megalázó gy?zelmében. Na ne gondoljon senki rosszra, nem akarom én bántani ezeket a derék sportembereket, mert maximálisan megérdemelték a sikert – de azért mégis! Három futamból hármat megnyerni, hovatovább három holeshotból hármat elhozni, a megszerezhet? hat éremb?l ötöt bezsebelni…hát ehhez pofa kell!

Budds Creek-i panoráma

Most komolyan! Volt olyan sportbarát, aki nem a gy?zelem mértékére kötött nagy összeg? fogadásokat? Egy Villopotóval és Carmichaellel felálló válogatottól nem is várhatott mást az ember. Pláne hazai pályán! Mi lett volna itt, ha Stewart is a csapatban van?

De ugorjunk vissza egy pillanatra az id?ben. Már a helyszín nyilvánosság elé tárása óta elindultak a sutyorgások. Arra mindenki mérget mert venni, hogy a nem csekély büdzséb?l dolgozó amerikai rendez?ség, a f?szponzor és a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség dollármillióival kiegészülve egy felejthetetlen hétvégére készülnek. Ja, úgy kérem szépen lehet, ha van mib?l!

20 éve történt

Nem most volt az utolsó amerikai rendezés? Nemzetek Krossza. Egészen pontosan húsz esztendeje, hogy odaát vendégeskedett a csapat-világbajnokság. Az is egy emlékezetes versenyként volnult be a köztudatba.

Abban az id?ben nagyobb presztízs? volt a világbajnokság, ezért az amcsi válogatott kicsit szkeptikusan vágott neki a futamoknak. Eric Geboers (ma a Suzuki gyáris csapatát vezeti), Geroges Jobe er?sítette a belgák akkori csapatát, természetesen a két úriember világbajnok volt ebben az évben. Geboers a 250-es, Jobe az 500-as kiírást nyerte meg.

Húsz évvel ezel?tt Rick Johnson volt a sztár

Az amcsik Jeff Wardot (500), Rick johnsont (250) és a veterán Bob Hannaht (125) delegálták a válogatottba. A verseny napjára teljesen felázott a unadillai katlan, tengelyig ér? sárban kellett maradandót alkotniuk a jenkiknek hazai közönség el?tt.

Az els? versenyt Jobe nyerte, az amcsi csapat csak a harmadik volt a belgák és a hollandok mögött. A második futamra aztán fordult a kocka: Rick Johnson, a kaliforniai srác laposra verte az európai men?ket a dagonyában. Az utolsó futamban sem tudták elcsípni a 87-es év 250-es és 500-as amerikai bajnokát, így zsinórban a hetedik gy?zelmét ünnepelte a válogatott.

Mert hát valakinek van, valakinek meg nincs! Ilyen egyszer? ez az egész cirkusz. Akinek van, azok ott voltak, akiknek meg nincs…nos azok nem voltak ott. Így a Németh Kornél – Szvoboda Bence – Czúni László csapat sem dagaszthatta a marylandi agyagot. De sebaj! Jöv?re is lesz Nemzetek Krossza! Addig marad nekünk most hétvégén a csapat- EB, olyan nagy ellenfelekkel mint Fehéroroszország, Lengyelország, vagy Ciprus. Meg hát a harmadvonalbeli csapattal felálló olaszok, szlovákok vagy belgák.

A legjobbak nem sajnálták a pénzt a Vb-re: 34 ország gondolta úgy, hogy megpróbálja elorozni az amerikaiaktól a Chamberlain vándorserleget. És hogy mennyire nem sajnálták a pénzt a csapatok? Nem, hogy egységes csapatmezzel érkezetek meg Budds Creek-be, de csizmákon, szemüvegeken, kerékagyakon, vagy kartervéd?kön is megjelentek a nemzeti a színek. Az egyenbukósisak itt szinte kötelez? felszerelés volt.

Cairoli is tud trükközni

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy az Óceán melyik partján vannak tehetségesebb krosszosok? Mert Amerika csak Ricky Carmichaelb?l, James Stewartb?l és Ryan Villopotoból áll, a többiek még az európai középmez?nyig sem érnek fel. Azt hiszem az idei Nemzetek Krossza tökéletesen megválaszolta ezt a kérdést.

MX1-MX2: Más dimenzió

Hamar megtapasztalhatta az európai elit az amerikaiak tempóját. Villopoto nyerte a holeshot-ot, majd szépen kezdett elnyúlni a mez?nyt?l. Max Nagl egy darabig még tudta tartani a második helyet, de két másodpercet azért így is kapott körönként a 2-es rajtszámú Kawasakitól. Egészen a negyedik körig, amikor megadta magát a német KTM-je.

Ramon beleszürkült a mez?nybe világbajnokként

Eközben Carmichael halálos tempóban jött át a mez?nyön. Az amerikai multi-bajnok az els? kanyarban fogott talajt, így az abszolút utolsó helyr?l kellett feljönnie. Egészen a harmadik helyig tudta magát el?re verekedni. A befutó: Villopoto, Reed, Carmichael volt. AMA:1 – Világ: 0.

Cairoli egy komoly bukás után úgy gondolta, hogy felesleges tovább er?lködnie, inkább rápihen a következ? összecsapásra. Pedig nem ment rosszul az MX2-es világbajnok, csak a pálya ritmusára nem érzett rá igazán. Az MX1-es bajnok, Steve Ramon a nyolcadik helyen fejezte be az els? futamot.

MX2-Open: Feln?tt a kisfiú

Hogy mennyire nem volt véletlen a Villopoto parádés futamgy?zelem, arról a második futamban bizonyosodhatott meg a nagyérdem? (45 percet pihenhetett az els? futam után) Ezúttal nem érte be a kétszeres AMA MX Lites bajnok, hogy 24 másodpercet adjon a második helyezettnek: több mint egy perccel motorozott korábban a célba, mint Ken De Dycker, pedig ? egy 450-essel ment! Villopoto az els? olyan motoros a csapat-vb történetében, aki kétszer is eredményes tudott lenni a nagy gépek ellen.

Carmichael még mindig szédületesen gyors

A másik amerikai, Tim Ferry szinte lekoppintotta RC versenyét: esés a rajtnál, függöny le, gáz kiakaszt, irány az élboly. A negyedik pozícióig tudta feltornázni magát. Az európai sztárok közül ismét Cairoli b?gött le (14. helyen értékelték).

„Hihetetlen, de ezzel a motorral csak ennyire voltam ma képes. Valahogy nem sikerült tökéletes összehangolni a pályával. Pedig a sebességemmel nem volt baj, de Fortuna igazán megkegyelmezhetett volna.” – védekezett a kétszeres világbajnok

MX1-Open: Kegyelemdöfés

Az amcsiknak nem is kellett volna lefutniuk az utolsó versenyt, már ekkor behozhatatlan el?nyre tettek szert. A mundér becsületéért, azért odatették magukat. Az utolsó nemzetközi motokrossz versenyén rajthoz álló Carmichael a rajttól a célig vezetett. Akárcsak Stefan Everts a múlt évben, az amcsik legnagyobbika is parádés gy?zelemmel intett búcsút az aktív motokrossznak. Tim Ferry második helyével tette még emlékezetesebbé, és megalázóbbá az amerikai válogatott gy?zelmét.

Figyelj Ryan! Amikor beteszed a motort a kanyarba…

A valaha volt legkisebb pontszámot begy?jtve – szám szerint nyolccal – (az elért helyezések összeadódnak, a legrosszabb finist nem veszik figyelembe, így jön ki a végeredmény) vándorolhatott immáron 18-adszorra a jenkik vitrinjébe a Peter Chamberlain vándorserleg. A csapatot irányító Roger De Coster 26-odszorra emelhette magasba a trófeát. A sportág él? legendája valamennyi amerikai sikerb?l kivette a részét. A dolog pikantériája, hogy ? maga belga nemzetiség?.

Így látták belülr?l

Ricky Carmichael – Nehéz most megszólalni. Csak keresem a szavakat. Annyira büszke vagyok a csapattársaimra, tökéletes munkát végeztek a mai napon. Ez volt az utolsó komolyabb versenyem (még a U.S Openen és a Bercy Sx-en indul), nem könny? elszakadni egy olyan dologtól, amit egész eddigi életedben csináltál.

Ryan Villopoto – Townley lesérülésével hatalmas el?nyhöz jutottam, mivel az európaiak teljesen más stílusban versenyeznek. ?k nem nyomják meg annyira a futamok elejét, kicsit lassabban veszik fel a fordulatot. Viszont a végén gyorsabbak tudnak lenni. Szerintem tökéletesen kijött a két stílus közti különbség ma, ez döntötte el a versenyt.

Tim Ferry – Nagyszer? érzés a saját hazámban megnyerni egy ekkora volumen? viadalt. Steve Ramonnal nagyot meccseltem az utolsó futamban. Próbáltam figyelni, mit hogyan csinál. Számítottam rá, hogy elfárad a végére, és amikor ez megtörtént azonnal lecsaptam rá. A kanyarokban szédületesen gyors a srác.

Az er?sen tartalékos csapattal felálló franciák lettek az ezüstérmesek Sebastien Pourcel vezérletével, pedig egy fabatkát sem adtak a Christophe Pourcelt elveszt? egység sikeréért a fogadóirodák. Az örökranglista második legeredményesebb csapata, a belga nemzeti hármas Stefan Everts és Kevis Strijbos nélkül is felért a dobogóra.

Az edzéseken remekül szerepl? ausztrálok leb?gése szolgáltatta az idei verseny egyik szenzációját. A full amerikai bázisú krosszosokból (Reed-Byrne-McFarlane) verbuválódott egység a tök utolsó helyen végzett, pedig Reed az els? futamban még a második volt.

We are the champions

A históriás könyvekben egészen biztosan kiemelt helyen fognak megemlékezni az idei Nemzetek Krosszáról. Nem csak azért, mert ekkora fölénnyel még nem diadalmaskodott csapat, nemcsak azért, mert a sportág egyik legnagyobb alakjának utolsó fellépése volt ez, hanem azért, mert tényleg az eddigi legfény?z?bb felvonása volt a csapat-vb-nek.

És hogy miért megint (zsinórban harmadszor) Amerika? Roger De Coster fogalmazta meg ezt a legfrappánsabban egy korábbi interjúban. „A motokrossz jobban fekszik az amerikaiaknak. Nem azt mondom, hogy az európaiak rosszabbak, egyszer?en jobban passzol az amerikaiak életviteléhez.”

61. Red Bull Mx of Nations – Budds Creek, Maryland

Nemzetek versenye

1. USA 8 pont
2. Franciaország 34 pont
3. Belgium 35 pont

Egyéni értékelés

MX1

1. Ricky Carmichael (USA) 4 pont
2. Steve Ramon (BEL) 12 pont
3. Tanel Leok (EST) 12 pont

MX2
1. Ryan Villopoto (USA) 2 pont
2. Tommy Searle (GBR) 12 pont
3. Nicolas Aubin (FRA) 16 pont

Open
1. Tim Ferry (USA) 6 pont
2. Ken de Dycker (BEL) 13 pont
3. Yoshi Atsuta (JPN) 15 pont

ugrás fel