Loris Capirossi majdnem huszonnyolc órás repül?út után (dubai és római átszállással) egyben megérkezett Riminibe, ahonnan azonnal az imolai városi kórházba vitték, hogy Claudio Costa doktor személyesen vizsgálhassa meg. A Clinica Mobile orvosai azt mondták Capirossinak, hogy csak akkor térjen vissza hazájába, ha képesnek érzi magát a vállalkozásra. A pilótának a teljes repülést merevít?kkel kellett megtennie, mivel a még nem kell?képpen bevarasodott tüd?sérülése könnyen újra bevérezhetett volna, a légz?szerv pedig ilyen esetben szinte biztosan felfúvódik a nagy magasságban. A tüd?t tehát rögzíteteni kellett, belülr?l. A MotoGP Ausztrál Nagydíjának pénteki szabadedzésén hatalmasat bukó bátor versenyz?nek tizenöt vagy húsz napig mindenképpen ellenjavallott lett volna a repülés, ? mégis bevállalta. Kísér?je Massimo Corbascio, a Mobil Klinika aneszteziológusa volt, akinek nagy tapasztalata van az ilyen jelleg? traumás esetekkel kapcsolatban – ami nem csoda, hiszen lassan három évtizede kíséri a versenyeket. Capirossi legalább péntekig az imolai kórház sebészetén marad megfigyelésre.
‘A hazatérés jól sikerült, ez remek hír’ mondta Costa doktor, aki kiemelte, hogy ez volt a leghosszabb utazás, amit valaha komolyan sérült pilóta megtett. ‘Loris nagyon bátor döntést hozott, mikor a rögzített tüd?vel való repülést választotta ahelyett, hogy Ausztráliában maradt volna hosszú napokig. A magam részér?l nyugodt voltam, mert tudtam, hogy hozzáért? emberek vannak mellette. Szeretnénk elkerülni minden komplikációt és megvárni a sérült tüd? természetes gyógyulását, úgyhogy Lorisnak pár napig Imolában kell maradnia. A szeméb?l szomorúság olvasható ki, amit egyrészt a fájdalom okoz, másrészt az, hogy id? el?tt kellett befejeznie az idei versenyévet. Törökországban semmiképpen nem lesz ott, de nem lepne meg, ha Loris Valenciában újra fel tudna állni a rajtrácsra. Láttunk már t?le jópár csodát.’
‘Alig várom, hogy kiszedjék bel?lem a katétert, mert iszonyúan zavaró’ így Capirossi. ‘Tudom, hogy jó kezekben vagyok és köszönöm a teljes orvosi csapatnak, Corbascio doktornak, aki Melbourne-t?l velem volt a repül?n, és Costa doktornak, aki Riminiben várt és a kórházba kísért. A Ducati kiválóan szervezte meg a hazautamat. Remélem, hamar rendbejövök. Valószínúleg ez volt életem legrosszabb balesete, de az ilyesmi megesik. Csak itt, a kórházban, mikor megkatétereztek, fogtam fel a helyzet súlyosságát. Nagyon fájt. Nem tudom, mikor térek vissza a versenypályára: ha ilyen egyszer? lenne, kitépném magamból az összes csövet és indulnék Törökországba. De egyel?re még korai ezt tervezgetni.’
Legutóbbi hozzászólások