Teszt, Husqvarna WR 300: Zümmög?

Szöveg: Szekeres Zsolt

Valójában tökéletes mása az Enduro világbajnokságon E3-as kategóriában versenyz? Seb Guillaume motorjának és igazi ellenfél a nagyobb köbcentis négyütem?eknek.

A kétütem?, Husqvarna WR 300-zal igen progresszív, de használható er? van a versenyz? kezében, ami, ha szükséges, elképeszt? teljesítményre képes. A Kayaba eleje és Sachs hátulja gondosan bekalibrált és kidolgozott, szerintem nem is érdemes a gyári beállításon kívül máshova tekerni.

A Husqvarna szakemberei nem azért hangolgatják, finomítják generációról generációra a futóm?vet, hogy mi, ügyesen, az általunk jónak vélt „tuti” beállítással azonnal elrontsuk, amint kivettük vadonatúj motorunkat a dobozból. Tesztem alanya kezes bárányként viselkedett a lassabb, durva talajon, valamint megfelel?en robbanékony volt a krosszpályán, gepárd módjára, kecsesen vette a nagyobb ugratókat is.

Az üzemanyag ellátásért, ennél a modellnél egy speciálisan a kétütem?ekre kifejlesztett, Keihin JET karburátor felel, ami mindig pontosan reagál a legkisebb gázadásokra is, emellett nagyon adagolható és használható az ereje, legyen szó köves fölfelér?l, hullámos egyenesr?l etap közben, vagy éppen sz?k, köves lefelér?l, melyekb?l a Tokodi pályán találtam is b?ven.

A tereppel vívott küzdelmet segíti a 2010-es WR új kipufogókönyöke is, ami még nyomatékosabbá, kezelhet?bbé tette motort. Minden sz?k kis kanyarba könnyen be tudtam tenni, a rövidebb leng?villával csökkentett tengelytáv, és az új villabefogók pont ezt hivatottak el?segíteni. Új vízpumpát is kapott az öblös kétütem?, ez az endúró versenyeken jöhet jól, például egy komolyabb fölfelében, amin csak többedik, sokadik próbálkozásra sikerül feljutni – a hatékonyabb h?tés miatt nem fogjuk megf?zni a gépet.

Körbejárva, finoman kidolgozott részleteit megvizsgálva nem nagyon vettem észre design béli különbséget a többi új Husqvarnához képest, egy t?r?l fakad a teljes paletta. A WR 300-ason is megtalálható a két darabból álló h?t?szárny, aminek a pirosra fényezett, fels? fele a Husqvarna logót mintázza, valamint az új formájú, kecses megjelenés? hátsó lámpa és idoma.

Ami viszont már els? blikkre sem tetszett, az a régimódi, teljesen lyuk és recementes hátsó féktárcsa. Ilyet már a ’90-es években is láthattunk a Husky-kon, látványra nem túl megnyer? ez az egyszer? kialakítás. Az úszó felfüggesztés? tárcsán nincs semmilyen perforáció, ami a h?elvezetés miatt nem éppen el?nyös, viszont másrészr?l, mivel endúró motorról beszélünk – amelyekkel gyakran el?fordul, hogy tengelyig ér? sárban vagyunk kénytelenek közlekedni – a lukacskák hiánya óvja a fékbetéteket, és a nagyobb fékfelület miatt a fékhatás is nagyobb. A nyergek Brembo gyártmányúak, adagolhatóságukkal és erejükkel nincs gond.

Nem vagyok elfogult a Husqvarnákkal, muszáj néhány negatívumot is megemlítenem, például a váltót. A rövid váltókar miatt nehezebb „eligazodni” a fokozatok között, ráadásul a kuplung is kissé mereven, hosszú úton is jár, ezek egy kétórás versenyen eléggé elfáraszthatják a rájder alkarját. Az er?átvitel mégis jó, és könnyedén, biztosan viszi át a teljesítményt a talajra. A fekete-piros gumimarkolatok, nekem személy szerint nem tetszettek, a rövid próba alatt is törni kezdték a tenyerem.

Ahogy az összes Husky-t, a WR 300-ast is inkább magas, minimum 180 centis pilótáknak ajánlom, egy alacsonyabb versenyz?nek lehet, hogy gondot jelentene lelépni a viszonylag magas motorról. Ellenben az ülést elég szélesre tervezték, így egy hosszabb távú versenyen sem okoz majd gondot, ha le kell ülni.

Mint ahogy minden motor más és más, ugyanúgy minden motorban találhatunk pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. A WR 300-nál ezek kiegyenlítik egymást, és persze mondhatjátok, hogy szubjektív egy ilyen teszt. Ezzel tökéletesen egyetértek, de bizton állíthatom, nem bántam meg a WR 300-zal való motorozást, s?t, a kétütem?ek iránt érzett szeretetemb?l kifolyólak kifejezetten örültem a lehet?ségnek. Próbálja ki, aki teheti! Megéri!