AMA SX, Anaheim III: A kulisszák mögül

Szöveg: Nagy Áron – Fotó: mx.com, Áron

A 2009-es SX szezon 6. fordulójának utolsó alkalommal ismét Anaheim adott otthont. A pontos időjárás előrejelzésnek köszönhetően mindenki fel tudott készülni az eső, hideg és szél okozta zord körülményekre. A pályaépítők fóliával és „tartalék” földkupacokkal, a csapatok sárgumival és roll-off szemüveggel, míg a nézők esőkabáttal és pokróccal vették fel a harcot az időjárás ellen.

DurtWurx team már a hét elején elkezdte építeni a pályát, és még a komolyabb esőzések előtt be tudták fejezni majd le is takarták fóliával az egészet, hogy ne ázzon szét a nyitott stadionban. Szerdán aztán meg is jött az eső, ami ki is tartott a versenyig.

A program terv szerint indult. 12:30-kor megnyitották a kapukat és hamar el is lepték a rajongók a depót, kihasználva a rövid napsütést. A kiállított motorok, autogramot osztó versenyzők, hostessek, hangos zene és átmeneti napsütés jó kezdése volt programnak. Kora délután azonban beborult az ég és ismét eleredt az eső. Ezért egy pár órás kényszerszünetet kellett beiktatni a programba, hogy az erős zápor alább hagyjon.

A szokásos megnyitó ceremónia most sem maradt el. Tűzijáték, lézershow, US Air Force felvonulás, bemutatók (Stewart parókában és Bon Jovi jelmezben karaokezott) és persze himnusz. Végül a pályabejárást követően délután 6 körül kezdődhettek meg a rövidített edzések (10p).

Az önmagában is erős kihívást jelentő pályát csak nehezítette a sár, amit a szervezők minden erőfeszítése ellenére sem lehetett teljesen semlegesíteni, sok munkát okozva ezzel a pályabíróknak és mentősöknek. Volt, aki szinte egész este a sárga zászlót lengette. Úgy tűnt, hogy Stewartot, Reedet és Weimert leszámítva mindenkinek meggyűlt a baja a körülményekkel.

A kicsiknél Weimer látványos motorozással a viszonyokhoz képest könnyedén nyert, bár a végén kis híján csak ezüst érmes lett. Dungey elhibázta a rajtot, sokadiknak fordult, de így is be tudott futni a 4. helyen. Ezzel azonban visszacsúszott a 2. helyre a pontállásban (Weimer vette át a vezetést).

A nagyoknál szinte már szokásos módon Alessi vitte el a rajtot, de Stewart nem sokáig hagyta őt az élen, még az első körben egy határozott block-passinggal átvette a vezetést. Reed igencsak beragadt a rajtnál és ő is sokadiknak fordult. Hihetetlen elszántsággal dolgozta le egyre jobban a hátrányt, és amíg sokan csak küszködtek, addig ő elképesztő precizitással vette az akadályokat körről körre.

Szemmel láthatóan sokkal gyorsabb volt mindenkinél, azonban ez a hatalmas erőfeszítés sem volt elég számára a győzelemhez, ismét másodiknak futott be. Viszont megmutatta, hogy mire képes, ha tényleg akar! Villopoto nem fogja a szívébe zárni ezt a Jeremy McGrath tervei alapján készült pályát, mert sem az edzéseken sem pedig a kvalifikációs futamon (és LCQ-n) nem bírt vele és kétszer is bukott ugyanazon a szakaszon, így nem jutott be a fő futamba. Az utolsó pár kört már nagy esőben tették meg a nagyok, látványos esésekkel tűzdelve.

Összességében a hideg, eső és rövidített program ellenére ismét egy nagyon látványos és fantasztikusan megszervezett show-t láthattak a rajongók, akik így is szinte teljesen megtöltötték a lelátókat. Jövő hétvégén San Diego-ban találkozhatunk ismét a riderekkel, és az előrejelzések szerint egész napos esővel is, ami a nyitott stadionban nem fogja megkönnyíteni a srácok dolgát. Én már bekészítettem az esőkabátomat..