EST. 2002

B125: mégis gy?z a józan ész

‘A szaktárca módosította a közúti járm?vezet?k képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletet, az új el?írások 2011. december 1-jével hatályba léptek. Ezek egyikeként a minisztérium az érvényes B kategóriás jogosítvánnyal rendelkez? járm?vezet?k számára egyszer?sített képzési és vizsgáztatási eljárást vezet be az A1 kategóriájú (legfeljebb 125 cm3 henger?rtartalmú és 11 KW motorteljesítményt meg nem haladó), kétkerek? motorkerékpár vezetéséhez szükséges A1 jogosítvány megszerzéséhez.

Az elméleti oktatás kötelez? óraszáma ebben az esetben három, a járm?vezetési gyakorlaté két óra, a képzés tehát akár egyetlen délután alatt is elvégezhet?. Ezt követ?en az elméleti vizsga mellett egy összességében 50 perces járm?kezelési és forgalmi vizsgán kell a kismotorral való biztonságos közlekedésre alkalmasságot bizonyítani. Ezzel a megoldással a vizsgázó felfrissítheti ismereteit és igazolhatja vezetéstechnikai jártasságát. Így B kategóriás vezet?i engedély birtokában a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vétele mellett, a korábbinál jelent?sen kisebb id?igénnyel és költséggel szerezhet? meg a kérdéses járm?kategóriára szóló jogosítvány.’

Fenti idézet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hivatalos közleménye (kiemelések t?lünk), mely gyakorlatilag összecseng azzal, ami a Totalcar idén januárban, B125 fed?néven indított kezdeményezésének célja volt. Akkor, hiába a hatalmas megmozdulás és az aktivisták elszántséga, a parlamenti vitához szükséges 50 ezer aláírás helyett 40 ezer gy?lt össze a srácoknak, ami leginkább a határid?k szorosságának volt betudható. Mivel azonban az ötlet jó és számos más európai országban alapvetés, hogy nyolcadliteres lökettérfogatig autós jogosítvánnyal lehet legálisan motorozni, robogózni, az NFM döntött – és kampány nélkül, de nyilván a 2011 januári kampány hatására saját hatáskörben elrendezte a kérdést.

A magyar útviszonyok és forgalmi morál mellett 50 köbcentis robogóval egyre veszélyesebb részt venni a közlekedésben – nem is annyira a városban vagy a kevésbé frekventált, jól belátható országutakon, hanem éppen az ún. el?városi közlekedésben – ahol a robogózás, kismotorozás költséghatékony és a környezettel szemben fair megoldás a napi ingázásban. Az smkp-ra vonatkozó 40-45 km/órás sebesség-maximum okán a robogós egész egyszer?en esélyt sem kap, hogy szabályosan felvehesse a közlekedés tempóját, ez pedig permanens veszélyforrás. Talán nem mondunk újat azzal, hogy így is  temérdek anakronizmus maradt a motorral/robogóval való közlekedés jogi szabályrendszerében – de egy igen komoly bürokratikus akadály most elhárul. És talán a kereskedelemre is gyakorol némi pozitív hatást az új (t)rend.

ugrás fel