Boldog Karácsonyt!

Itt van a Szeretet Ünnepe, és sajnos nagyon kevesek értjük, mit jelent ez a szó: Szeretet. Hallani hallottunk róla, de vajon tudjuk-e mi rejt?zik a hideg karakterek, üres hangzókon túl? Hát álljunk meg egy pillanatra – legalább ma – és nézzünk a bet?k, az ünnepi pompa, és pláza-pankráció mögé, nézzünk magunkba!

Minden olyan lehetetlenül fogy, és napról-napra egyre kevesebb van a Van-ból, hogy talán pont a Karácsony jó ürügy megálljt parancsolni a féktelen radírozásnak, ami zajlik. Nincs óriásibb trauma, mint elhagyni az anyaméhet, kipenderülni a hidegre, az éles fényre, csörömpölésre, egyszóval kívülre kerülni, elhagyatódni, eltaszítódni attól, akit zsigerileg szeretünk. Egy kis Lény kerül a világra, aki innent?l örök, folyvást-folyó háborúban próbál(na) visszajutni a Paradicsomba, ahol minden még biztos volt, egy gondolatnélküli, csak érzek-világban…

Üdvözletüket küldik a yamahás sztárok is!

A babákból így-úgy alakuló feln?ttek lesznek, mindegyikükben egy közös: a szeretet-deficit, amit az elszakadásuk óta cipelnek, elhallgatva, vagy nagyon is kívül hordva, de az állandó kérdéssel sújtva: vajon szeretsz-e? Mert ezt nem értjük, hisszük, vagy érezzük soha eléggé, amióta kitaszítottak: szeret-e az a másik, akinek szeretnie kellene, hiszen ,,magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni vele". Vajon visszafogadnak-e? És megbocsátják-e valaha, hogy ennyi ideig távol voltam?!

Hogy szeretünk-e valakit, nagy valószín?séggel kémia. Olyan kémia. Azok az illatok, hangok, mozdulatok, melyek valamiért arra a bizonyos Paradicsomra emlékeztetnek.

Azt viszont, hogy kimutatjuk-e, magunkhoz engedjük-e a másik szeretetét, vagy s?t, sokkal inkább belerúgunk, szóval ennek képességét, vagy sokkal inkább képtelenségét már ebben a világban szedtük össze. Nem állítjuk, hogy könny? ellenállni a gyáva kísértésnek, hogy elrejt?zzünk a saját (lehetséges) érzéseink el?l, de vajon leélhet?-e egy élet úgy, hogy mindig megfutamodtam a tévedés lehet?sége el?l? Lehet-e mondani nemet a saját érzéseimre, csak azért, mert ennyiben is hagyhatjuk, és a számlát legrosszabb esetben is nagyon sokára: a halálos ágyunkon, az Életfilm végignézésekor kapjuk?

Nos, a Szeretet Ünnepe van, és bármilyen elcsépeltnek t?nhet, mi azt kérnénk T?letek, mondják meg Neki, akit illet, hogy ,,Szeretlek!"

Vigyázzunk egymásra! Boldog Karácsonyt!

MI csapat