Emlékszünk még a Petronas FP1-re? Biztosan sokaknak megvannak még a jellegzetes szín?, nem mindennapi lángcsóvákat okádó maláj motorok a Superbike ‘régmúltjából’, az évezred els? szezonjaiból. Az FP1 az utóbbi id?szak egyik legnagyobb buktája volt: a versenyzés szempontjából még csak hagyján, de pénzügyileg… a WSBK-ban Carl Fogarty csapata által foglalkoztatott, a maláj népinemzeti óriáscég által pénzelt motornak se istent, se embert nem ismerve kellett ‘szériamegfelel?t’ kreálni, valódi gyártási kapacitás és valódi felvev?piac nélkül – a gomb meg a kabát tipikus esete.
Eme alapvet? hiányosságokat a pályán mutatott sikertelenség tetézte, amelynek eredményeképp a Petronas fogta magát, és úgy levonult a világbajnokság pástjáról, mintha feléje sem járt volna sohasem. Ezért hát idejekorán meghiúsult az országúti FP1 álma is – a prototípusról csak néhány jókép? felvétel maradt hátra, meg persze az emlékek a verseny közben tüzet lövell? háromhengeresr?l.
Csendélet a produktumról, ami dollármilliókba került és – a kétes reklámértéket leszámítva – egy fillér profitot nem hozott. Kéne?
A minap azonban szinte alig hihet? hírt közölt az MCN újság: az angol zsurnaliszták, ki tudja, milyen nyomon haladva, de eljutottak egy elhagyatott szigetországi raktárépületig, amelyben nem kevesebb, mint hatvan darab országúti FP1-et esz a fene ki tudja, mióta. A motorok becslések szerint körülbelül három és félmillió eurós értéket képviselnek, egyikük sem tett meg egyetlen centimétert sem önerejéb?l. Mikor a jó öreg Foggy tudomást szerzett a dologról, így szisszent fel: ‘Nem hiszem el, ez komoly? Papíron az akkori SBK-s induláshoz szükséges legyártott motoroknak Malajziában kellene lenniük.’
Pedig nem ott vannak. A Petronas számára ugyanis a basildoni székhellyel m?köd? MSX International m?hely készítette el – rekordid? alatt – a motorokat 2002-ben, amikbe a blokkot a svájci Suter Racing tervezte. Az eredeti tervek mentén az els? széria tet? alá hozására valóban az Egyesült Királyságban kerülhetett sor, azt követ?en pedig Malajziába helyezték volna át a tömeggyártást – tízezres nagyságrendben ontották volna a sorok az FP1-eket. A csapnivaló eredménylista illetve a tervezésbe-gyártásba bevont cégek állandó vezet?váltásai végül oda vezettek, hogy – miután a Petronas beintett – valahogy mindenki elfeledkezett err?l a hatvanas tételr?l, ami a raktárban porosodik immár nyolcadik éve.
Megbízhatatlan dög volt az FP1: szegény Steve Martin itt sem pisilni indul a dzsindzsásba
Murrey Treece, a Foggy Petronas egykori ügyvezet?je a kincs meglelését követ?en elmondta: az ? dolguk els?sorban a versenymotor fejlesztése volt. ‘Ezt követ?en vontak be minket az országúti sportmotor tervezésébe és kidolgozásába – de az, hogy ezekkel a valóságosan létrehozott motorokkal mi lett, teljesen ismeretlen el?ttem.’ Treece meglátása szerint a malájok alábecsülték a feladat nagyságát – hiányos infrastrukturális háttérrel, igen rövid id? alatt próbáltak meg bevezetni a piacra egy új modellt.
Természetesen a raktár meglelése nem egy motorosnak beindítja a nyálelválasztását. A szériamotort 127 lóer?s teljesítményre hitelesítették, mindehhez 181 kilogrammos tömeg társult. Hogy a hatvan darab Petronas sorsa mi lesz – egyáltalán, hogy a tulajdonjoguk kit illet, nincs hír egyel?re. Annyi viszont bizonyos, hogy megvan a 2010-es év motoros témájú régészeti felfedezése, mert ezt az elhagyatott raktár-sztorit alighanem nehéz lesz ?berelni…
Legutóbbi hozzászólások