EST. 2002

Kémtörténet: háromhengeres MV Agusta

Csak valami csoda folytán bukkanhat a méltán népszer? Motociclismo magazin fotósa heti rendszerességgel rá ilyen modellújdonságokra. Ezúttal a jövend?beli háromhengeres, 675 köbcentis MV Agustát fújta velük szembe a szél valahol Lombardiában. Mondjuk, akárcsak a csapatsportokban, a fotóriporter esetében is igaz a szabály, miszerint ‘tudni kell jól helyezkedni’: a varesei f?hadiszállás közelében repült a kismadár, miközben az egyik gyári tesztpilóta próbálgatta a motorkerékpárt a környez? utcákban.

Igen er?s a gyanú, hogy az ‘F3’-assal állunk szemben, amely az F4-re hasonlít ugyan, de több dolog, mindenekel?tt a méretek – sokkalta kompaktabb a négyhengeresnél – és az oldalidom vonalvezetése árulkodó. A teleszkópszárak átmér?je is kisebb, vélik tudni az olaszok. Súlyra roppant keveset saccolnak, 160 kg alatti tömeget, köszönhet?en a megannyi magnézium és karbon alkatrésznek. 140 LE körüli legnagyobb teljesítmény 14 ezer percenkénti fordulaton, változó szív?tölcsérhossz. Mindehhez egy nagyon fejlett elektronikus gyújtás- és befecskendezés-vezérlés. A részletekre természetesen még jócskán várni kell, de a blokk f? paramétereit már nagyrészt ismertette a publikummal az MV.

A projektet magát még Claudio Castiglioni indította útnak. Castiglioni nem kevesebbet remélt a motortól, mint hogy talpraállítja a márkát, meggy?z?dése volt ugyanis, hogy a közepes lökettérfogatú sportmotorok kategóriájába való ‘betörés’ kihúzza az MV-t a mocsárból. Miután a gyárat megvette a HD, az amerikai menedzsment – a kötelez? stabilizációs intézkedések elvégzése után – továbbra is nagy fantáziát látott a modellben, így – Castiglioni gesztorsága alatt – tovább dolgoztak a fejlesztésen. Nem láthatjuk az idei Eicmán, de – a gyártó eredeti terveivel összhangban – talán a jöv? évin igen.

ugrás fel