EST. 2002

Készüljünk az olaj nélküli világra

Mindez súlyos következményekkel jár. Az olaj teszi ki ugyanis a kereskedelmi forgalomba kerül? összes energiahordozó 40 százalékát, és a közlekedésben felhasznált üzemanyagok 90 százalékát. De nem csupán a gépjárm?-iparág függ a k?olajtól, hanem a nemzetvédelem is. Olaj m?ködteti azokat a repül?gépeket, harckocsikat, helikoptereket és hadihajókat, amelyek az országok fegyveres er?inek gerincét képezik. Azt egyel?re nem lehet tudni, hogy a csökken? olajkínálat milyen hatással lesz majd a modern gazdaságokra és társadalmakra.

Olajfogyasztás. Forrás: www.oilwatch.org

Az emberiség dönt? választás el?tt áll. Ha nem csökkentjük drasztikusan az olajfogyasztásunkat, akkor hamarosan teljes kapacitással m?ködnek majd a jelenlegi k?olajkutak, és belátható id?n belül kimerülnek a készletek. A másik lehet?ség, hogy fokozatosan átállunk a megújuló energiaforrások használatára, miközben folyamatosan csökkentjük a felhasznált olaj mennyiségét. Ez pedig hatalmas új beruházásokat feltételez az energia-termelési és energia-továbbítási technológiák terén.

Az Amerikai Egyesült Államok igen határozottan reagált erre a dilemmára. A
2001 májusában nyilvánosságra hozott Nemzeti Energiapolitikai Jelentés azt javasolta, hogy aknázzák ki az ország védett természeti területein található, eddig feltáratlan tartalékokat, ami konkrétan az Észak-kelet Alaszkában fekv? Sarkvidéki Országos Vadvédelmi Területet érinti. Ennek a rendkívül vitatható javaslatnak az elutasítása arra kényszerítette George W. Bush amerikai elnököt, hogy támogassa a külföldi forrásokból beszerzend? olajmennyiség növelését. Az amerikai vezetés ugyanis nem akarja korlátozni az Egyesült Államok egyre növekv? olajigényét. Ez elképeszt? következménnyel jár. Ha csak az Egyesült Államok szükségletét vesszük számításba: 2020-ig az eddigi napi 11 millió hordóról 18,5 millió hordóra kell növelni a importált k?olaj mennyiségét.
Ez a növekmény Kína és India teljes jelenlegi olajfogyasztásának felel meg.

Ha azonnal nem kezdjük meg a felkészülést arra, hogy átálljunk a megújuló energiafajtákra, akkor hamarosan az emberi civilizáció újabb kori történelmének legnagyobb és talán legpusztítóbb válságával szembesülünk.

Michael Meacher

(1997-t?l 2003 júniusáig az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztere volt, aki tiltakozása jeléül júniusban lemondott a Blair-kormányban viselt tisztségér?l.) Megjelent a Financial Times-ban.

Az anyag közlését lehet?vé tette a Lélegzet – Környezetvédelmi havilap.
Kiadja a Leveg? Munkacsoport.

www.lelegzet.hu

ugrás fel