Elcsépelt, már-már közhelyes gondolat, de folyamatosan fel kell rá hívni a figyelmet: nagyon fontos a tekintet, a néz?pont megválasztása! Bármilyen járm?vet is vezetünk, azt arra fogjuk irányítani, vezetni, amerre nézünk. Még rutinos pilóták is beleesnek ebbe a hibába. Vészhelyzetben miután felmértük a helyzetet, csak a menekül? útvonalat, menekül?pontot nézzük, arra koncentráljunk! Ha besokallunk a kanyarban, akkor ne a szemközti fát nézzük, vagy ne az árokra koncentráljunk! Egy motor elég kicsi, nem gondolnád, de nagyon kis helyen is elfér, és általában van még tartaléka a futóm?nek és a gumiknak is. Egyszóval ne essünk kétségbe, koncentráljunk a menekül?pontokra, néz?pontokra!
A kuplung kezelése
Ahogy a fékkarnál, a kuplungkarnál is érdemes egy kis id?t szánni a beállításra. Ha nagyon eláll vagy túlzottan kint fog, akkor fárasztó és nehézkes lesz a kezelése. A kar síkját könnyen be tudjuk állítani, arra kell figyelni, hogy ne legyen túl magasan a kézfejünk. (Endurós trükk, hogy nem érdemes izomból meghúzni a kuplungkart, így ha eld?l a paripa, akkor szépen elfordul a kar és nem törik le. Ez mondjuk sportmotorokon vagy utcai gépeken kevésbé életszer?.)
A kuplung fogáspontját érdemes úgy beállítani, hogy szinte két ujjal is tudjuk használni. A felváltásoknál egyébként könnyen tudunk kuplung nélkül váltogatni – ilyenkor a gázt persze el kell csapni egy pillanatra -, szinte mindegyik gép szépen veszi a fokozatokat.
A visszaváltásoknál azonban nagyon kell figyelnünk, f?leg a nyomatékos, nagy motorfékkel bíró gépeknél (nagy henger?rtartalmú egyhengeresek, kéthengeresek…), ilyenkor a túl gyors visszaváltásoknál könnyen blokkolhat a hátsó kerék. Persze sok motornál már gyárilag kapunk csúszókuplungot, de azért jobb a békesség. Ha többet váltunk vissza, akkor a sebességfokozatok között egy-egy pillanatra engedjük fel a kuplungot. Így a váltónak is „jót’ teszünk, és nem állítjuk meg a hátsó kereket sem, ha túl korán esik ki a kezünkb?l a kuplung.
Lassú, nagyon lassú motorozásnál szépen alá tudunk festeni a kuplunggal, így el tudjuk kerülni az alapjárat környéki rángatózást. Ezeket a technikákat is sokat kell gyakorolni, amíg készség szinten tudjuk alkalmazni.
Kormányzás
A motorunkat testtel és kormánnyal is szépen tudjuk irányítani. Az egyik legfontosabb tényez?, hogy kb. 40 km/h-s tempótól ellentétesen m?ködik a kormányzás, azaz ha kicsit jobbra fordítom a kormányt akkor balra esik be a motor. Ha néhány man?vert megcsinálunk fél kézzel, akkor jobban felt?nik ez a hatás.
A kormányvégek apró tologatásával sokat javíthatunk a kormányzáson, csak a fokozatosság elvét kell itt is követnünk: ha beletolunk egy nagyot a kormányba, könnyen kilökhetjük az els? kereket magunk alól.
A négykerek? járm?vekkel ellentétben motorozás közben bevethetjük a testünket is, azaz a testünk mozgatásával különböz? er?hatásokat tudunk kifejteni, amik nagyban meghatározzák a motor irányítását. Ez persze mindenkinek egyértelm?, ha már megtanultunk biciklizni. Az azonban nem ilyen egyértelm?, hogy mikor milyen, mennyire er?s hatásokat fejtsünk ki a motorunkra. Ha utcán motorozunk mindenféleképpen kerüljük a túl hirtelen, er?s fizikai hatásokat!
Üléspozíció
A testünk által keltett fizikai hatásokat a kormányon, az ülésen és a lábtartón keresztül tudjuk átadni. Nem véletlen, hogy a legtöbb tesztnél szóba kerül az ülés-lábtartó-kormány háromszög, ami alapjaiban meghatározza a motorozásunkat.
A sportmotorok általában fejen állósak, azaz alacsony kormány, magas lábtartó, magas üléspozíció jellemzi ?ket, míg egy chopper esetén alacsony üléssel, magas kormánnyal és el?re nyújtott lábtartóval találkozunk. A naked és túra motorok pedig valahol a kett? között, inkább a sportmotorokhoz közelebb találhatóak. Mindegyiket más jellemzi, egy sportmotornál például a kényelem rovására kapunk jobb kontrollt és több visszajelzést.
Az általunk felvett üléspozíciót is a motorunkhoz és a sebességünkhöz kell igazítani.
– Az egyenes üléspozíció ajánlott leginkább az utcai motorozáshoz. Ilyenkor egy síkban maradunk a motorunkkal, könnyen tudunk ívet változtatni és viszonylag jól belátjuk a kanyarokat.
– A motorlenyomós, „supermotós’ stílusnál a testünk egyenesen marad és a motort toljuk le. Ezt a technikát nagy motoroknál lassú tempónál érdemes használni. Magasabb sebességnél, nagyobb ív? kanyarnál nem sok hasznát vesszük, viszont lassú tempónál szükségünk van a nagyobb kormányelfordításra, amit a motor lenyomásával tudunk a leginkább kihasználni. Jó példa erre egy egyszer? megfordulás, ahol ezzel a testhelyzettel a legkönnyebb boldogulnunk.
– És a végére hagytam a kiül?s, lelógós „versenyz?s’ stílust. Ennek a stílusnak igazán akkor van értelme ha tényleg a határokat keressük, azaz ha versenypályán motorozunk. Ilyenkor a testünkkel a motor tömegközéppontját kijjebb helyezzük, aminek köszönhet?en „tartalékot adunk’ a d?lésszögnek. Az utcán nem javasoljuk ezt használni. Maradjunk a „konzervatív’ üléspozíciónál, a testünkkel mehetünk-d?lhetünk a kanyar felé, de ne essünk túlzásba!
Fontos kérdés az is, hogy utcán vagy pályán szeretnénk motorozni. A pályamotorozásról akár külön cikksorozatot írhatnánk. Ha úgy érezzük, hogy az utcai motorozás nem elégíti ki a kanyarvadászat, a kigyorsítások és a kemény féktávok iránti szenvedélyünket, akkor érdemes valamelyik pályanapra kilátogatnunk. Azzal számolnunk kell, hogy innent?l szépen elkezdenek majd n?ni a motorozás költségei, de még mindig jobban járunk, mintha komoly, ne adj isten maradandó sérüléssel kellene szembenéznünk egy utcán eltalált oszlop miatt. A pályázás nem olcsó, de azért vannak könnyebben kifizethet? lehet?ségek, ilyen például a Kakucsring, ahol nem egész 10 000 forintért egy egész délutánon át körözhetünk.
Néhány alapszabály, illetve jó tanács az utcai motorozáshoz egy és két személlyel, illetve ha csoportban motorozunk
Az egyik legfontosabb tény, hogy az autósok nem motorosok! Nem tudják, milyen gyors egy kétkerek?, mennyire gyorsan oda tud érni és milyen kis helyen elfér, illetve mennyire könnyen takarásba tud kerülni. Nekünk kell felkészülnünk az autókra, mi vagyunk a kisebbek, ráadásul el?nyünk is van, mivel a legtöbben ismerjük mindkét szemszöget, a motorosét és az autósét is.
A defenzív vezetés a lehet? legjobb tanács bármilyen járm?vön. Figyeljünk a többi sof?rre, azok szándékára, békésen, nyugodtan közlekedjünk! Legyünk tudatosak! Mi tudjuk, hogy egy nagyobb gázadással szinte bármilyen autót képesek vagyunk magunk mögött hagyni, a felesleges er?fitogtatás a lúzerek sportja.
Kétszemélyes motorozásnál sokszor elfelejtjük, hogy utasunk ugyanazoknak a (vész)helyzeteknek van kitéve, mint mi, így neki is ugyanolyan véd?felszerelésre van szüksége, mint nekünk. Ez a sof?r feladata és felel?ssége. Az utasunknak viszont azt kell megértenie, hogy az autóval ellentétben itt bizony könnyen bele tud avatkozni a vezetésünkbe. Azaz ha megijed, ha megterheli a hátsó lábtartót, ha megrántja az elöl ül?t, azzal gondot tud okozni. Ha valaki mögé felülünk, vagy bízzunk benne, vagy ne üljünk fel mögé! Persze a felel?sség ugyanúgy terheli a vezet?t is, ha valaki el?ször ül motoron, nem muszáj az els? 30 km alatt halálra paráztatni, ezzel elvenni a kedvét a motorozástól, f?leg, ha még mi magunk is kicsit bizonytalanok vagyunk.
Ha csoportban motorozunk, azt tudnunk kell, hogy a legutolsónak kell a leggyorsabban lennie. Csoportban a legels? és a legutolsó legyen a két legügyesebb, leggyorsabb motoros. Ha többen megyünk együtt, mindig cikk-cakk alakzatot vegyünk fel, mint a moziban az ülések, azaz balra, jobbra egy kicsit eltolva motorozzunk egymás mögött, így marad egy kis helyünk, ha valaki beleugrana a fékbe el?ttünk.
A csoporttal érdemes megbeszélni egy-két alapvet? kézjelzést, hogy menet közben könnyebb legyen a kommunikáció. És érdemes hasonló motorokat és hasonló tudású motorosokat összeszedni, így senki nem fog unatkozni és senki sem akarja majd magát túlvállalni.
Ezzel a végére értünk kezd? motorosoknak szóló sorozatunknak. Írjatok az info@motorinfo.hu emailcímre, ha kérdésetek van, szívesen segítünk megválaszolni.
Széles utat, jó motorozást! Vigyázzatok magatokra!
Fotó: Polónyi István, theridernewsletter.org
Legutóbbi hozzászólások