Man TT: Bitti beszámolója a legek versenyér?l

Így aztán szépen lassan úrrá lett rajtam egy fokozódó félelem, amely nagy bels? feszültséget okozott addig, míg a lezárt pályán végre forgalom nélkül megtehettem az els? körömet.

David Jeffries halálának helyszíne

Talán ez volt életem legnagyobb élménye, amikor épségben visszaértem. Egy picit elmerülve a számokban, a leggyorsabb köröm átlagsebessége 186 km/h volt, emellé nagyon fontos tudni azt, hogy két versenyemen is 364 km-t kellett megtenni eszel?s tempóban, ez a versenytáv megfelel a komplett Alpok-Adria bajnoki szezonnak, ahol szintén maxi gázon mennek a srácok. Igazán csak azt akarom érzékeltetni, hogy a hiedelmekkel ellentétben, melyek szerint az ?rültek versenye ez, bizton állíthatom, nem pontosan így van. A TT els?sorban az emberi szellem viadala, óriási feladat az agynak, több mint 64 km-t úgy betanulni, hogy a pálya minden pontján pontosan és biztosan tudd a következ? három kanyarkombinációt.

Autogram

Ez után jöhet csak a tehetség és a motorkezelés, a bátorságra pedig akkor van szükség, amikor már tudod a pályát, de nem látod és el kell hinned, hogy egy beláthatatlan ugrató, vagy egy közel 300 km/h-ás forduló után nem lesz el?tted semmi és senki, nem történik baj, ezért ott kell tartani a gázt ahhoz, hogy ott menjél.

Kiintés a versenyb?l, aláírva a marshall asztalát

A tanárom, Richard Milky Qualy azt mondta nekem, hogy ott, ahol félek és nagyon nagy a tempó, ne szorítsam reflexb?l a motort, ne feszítsem meg a testem, hanem egyszer?en koncentráljak az el?ttem elrohanó felfestésekre és lassú légzéssel fújjam ki a leveg?t mintha megkönnyebbülnék. Megmondom az ?szintét, az els? napokon csak fújtattam, mint egy gép, úgy majréztam, aztán kés?bb már tudtam alkalmazni ezt a trükköt.

Ballaugh Bridge: ugrató utcai forgalomban

Végül is számomra egy marshall által felvezetett kötelez? lassú kör megtételével kezd?dött el a hivatalos edzés hét. A lassú kör után elkezd?dött az edzéseken a körid?k hajszolása. Újabb és újabb célokat kellett kit?zni magam elé. Elöször is azután, hogy kiválasztottak minket újoncokat 153 jelentkez?b?l mindössze 15-öt és 500 jelentkez?b?l összesen 100 versenyz?t, az eddig elért nemzetközi eredmények alapján, most már a pályán kellett bizonyítani rátermettségünket.

A Ballaugh után összeül a motor

Az els? meghatározott cél az újonc limitid? megfutása volt. Azt tudni kell, hogy az idei évben a tavalyihoz képest ez kett? perccel rövidebb volt. Pont amiatt, hogy a rendez?k a verseny hírnevéhez méltóan csak gyors versenyz?ket akarnak indítani. Sok tanulás és jó néhány ijedtség után sikerült teljesítenem az újonc kvalifikációs id?t, így ezzel már biztos rajtjogot szereztem az induláshoz mindhárom kategóriámban. A következ? nagyon fontos célom volt, hogy eldobhassam a csúnya, rikító piros mellényt, amivel az újoncokat jelölték. Ennek a feltétele az volt, hogy megfussam a profi kvalifikációs id?t. Ez idén 20 perc 30 másodperc volt. Ezt is sikerült teljesítenem. Következ? cél, már a kukás mellény nélkül a 20 perc alatti id? megfutása volt. Ez az utólagos értékelés szerint 19 perc 34 másodpercre sikerült, amire a rendez?k azt mondták, hogy csodálatos, én is jónak értékeltem, bár az on-board felvételeimen látom, hogy hol hagytam ott az értékes másodperceket.

David Knight és én az ünnepi kör után

Érdekességként említeném, hogy egy széria GSX-R-rel versenyeztem Yoshimura kipufogó rendszerrel full superbike-ok és superstockok ellen. Ez természetesen hátrányt jelentett, de amit mondani szerettem volna az az, hogy a hátrány ellenére is egészen a superstock versenyemig még a széria motor is túl er?s volt nekem. A senior TT volt az els? momentum, ahol éreztem, hogy oké, már tudom a pályát, be is tudom vállalni a részeket csak KELL a lóer?.

John McGuinness barátommal örülünk a három 2006-os gy?zelmének

Röviden összefoglalva a versenyeinket a Superbike futamom nagyon jól alakult, de sajnos a newcomer bronzérmet a saját koncentráció-vesztésem és az ebb?l adódó vezetési hibának köszönhet?en elveszítettem, röhejes de a pálya leglassabb szakaszán, a célegyenes el?tt véletlenül üresbe kapcsoltam kettes helyett és telicsaptam egy falat. A motor is és én is apró sérülésekkel megúsztuk. Endurance vérem vitt , felkaptam a motort és mentem tovább de nem sokkal ez után fekete zászlóval kiintettek, mert a TT-n esés után nem lehet tovább menni.

Megszakadva Pálfi Attila barátommal a Senior verseny után

A soron következ? Superstock futamon borzasztó görcsösen kezdtem a versenyzést, mert bennem volt a félelem, hogy esetleg megint nem tudok hazahozni egy szép medált magamnak és a szurkolóimnak. Végül aztán ezen a versenyen sikerült megszereznem életem els? medálját amit egy nagy ünnepéjen, óriási tapsvihar kíséretében vehettem át David Knight enduró világbajnok barátomtól,ami olyan nagy érzés volt és annyira megérintett, hogy be is könnyeztem.

Megtiszteltetés: Giacomo Agostini adja át a díjat

Következett a Senior TT, amikorra is már teljesen ki tudtam lazítani, már nem volt rajtam a tv-sek és a média nyomása, itt jóval gyorsabban tudtam menni mint stockban, pedig a motor ugyanaz volt. Ezt a versenyt is sikerült teljesítenem, így még egy medállal gazdagodtam amit ezúttal Giacomo Agostini és a sziget miniszterelnöke adott át, természetesen ez is frenetikus volt számomra.

Példaképemmel, Michael Rutter tavalyi Macau GP-gy?ztessel

Rengeteg hozzáért? nézi ott a versenyt ebb?l adódóan sokféle új lehet?séget kaptam versenyzésemet illet?en. Meghívást kaptam a híres Macau GP-re, indulhatok a Californiai Toyota 200 presztízs versenyen és John McGuiness barátom ajánlásával talán összejön két angol superstock bajnoki futam is.

Sajnos itt csapódtam falba

Végezetül szeretném megköszönni a magyar csapatnak aki elkisért, barátoknak, szerel?knek , a rendez?knek, a szponzoraimnak akik: V-Max, Red Bull, Pirelli (De, Uk) HMI, Superpole, Axo, X-Bike, LSL, Wilbers, Blackmotors, Corsaro, Polidom, Mike Tomi, Zeng? Zoli, Szíj Zsolt voltak.

Még egyszer köszönet a sok szurkolásért, remélem, amint az on-board felvételeimet látjátok át tudjátok érezni azt, amit én éreztem.

Üdv: Bitti 11