Miután az Európai Unió keresztbe feküdt a ‘motorosment? szalagkorlát’ intézményének, mert szakbizottsága nem járult hozzá a termék standardizációjához, a homogén ütköz?falat biztosító korlátok mégis terjedni látszanak, bár terjedésük üteme messze nem olyan gyors, mint elvárható lenne. Örömmel konstatálhatjuk, hogy az Alpokban többhelyütt megszokott, de máshol, más formákban is felbukkanó, földig ér? szalagkorlátból Magyarországon is találhatunk majd: Tatabányánál, az 1-es f?út mellett építenek fel demonstrációs jelleggel egy szakaszt. A felépítményt magát a motorkiállításon meg lehetett tekinteni, lent pedig egy, a DanGer-t?l kapott tájékoztató olvasható, mely – paradox módon – éppen arról számol be, hogy az EU közlekedéspolitikájának egyik legf?bb iránymutatása a halálos kimenetel? motoros balesetek visszaszorítása. Majd pedig egy rövid gondolatmenet a problémáról és a lehetséges megoldásról…
Az utóbbi másfél évtizedben úgy Európában, mint Magyarországon a motorkerékpáros közlekedés el?térbe helyez?dött, ami sajnálatos módon a közlekedésbiztonság kedvez?tlen alakulásával is együtt járt. Az Európai Bizottság 2006-ban publikálta az Európai Unió 2010-ig tartó közlekedéspolitikai koncepciójának, a „Fehér Könyv”-nek a félid?s értékelését tartalmazó anyagot, melyben megállapította, hogy Európa közlekedésbiztonsági helyzete néhány tagállam kivételével általában véve javult, ugyanakkor rendkívül aggasztó, hogy a motorkerékpárosokkal kapcsolatos közúti tragédiák száma n?tt. Ez az egyetlen úthasználói kategória kontinensünkön, melynek halálozási aránya növekedett, ellentétben az általános csökken? tendenciával.
Magyarországon a motorkerékpárosok által okozott balesetek száma és a halálos balesetek aránya az elmúlt években sajnálatos módon kedvez?tlenül alakult. Általánosságban elmondható, hogy – a teljes magyarországi úthálózatot vizsgálva – a motorozás csaknem minden harmadik napon áldozatot szed.
Közúti baleset esetén a motorkerékpárosok jóval védtelenebbek a gépjárm?vekben ül? személyeknél, így a legapróbb hiba is beláthatatlan következményekkel járhat. A passzív véd?berendezések szerepe mindezek tükrében jelent?sen felértékel?dhet, amennyiben azok kell? hatásfokkal tudják csökkenteni a balesetek súlyosságát, megvédeni a pályát elhagyó motorost a súlyos – esetleg végzetes – sérülésekt?l. Megjegyezzük, hogy a nem megfelel? kialakítású véd?berendezések bizonyos esetekben nagyobb kárt is okozhatnak.
Társadalmi célú hirdetés
Magyarországon kizárólag az országos közutakat vizsgálva (ami nagyjából 30.000 km, tehát a teljes hálózat negyede) 1998 és 2011 között 9.724 db motoros baleset történt 450 ember halálát okozva. Ez több, mint 32 halálos áldozat évente csak az országos közutakon.
Az esetek többségében a pályaelhagyást követ?en a motoros fának, közvilágítási oszlopnak, vagy nem megfelel?en kialakított közúti vezet?korlátnak ütközik, amely súlyos sérüléseket okoz. Az országos közutak mentén jellemz?en egysoros közúti vezet?korlátok vannak telepítve, amelyek hullámprofilja és annak ütközési síkja az MSZ EN 1317 szabványsorozatban rögzített (személygépjárm? és busz segítségével végzett ütközési tesztek) 0,75 m magasságban van kialakítva, így a kicsúszó motoros karja, lába, bukósisakja beakadhat, súlyos sérülést okozva.
Van számos próbálkozás Európában olyan speciális vezet?korlát kifejlesztésére, amely a személygépjárm?vek, tehergépjárm?vek és buszok visszatérítése mellett, kiegészít? berendezéseikkel megakadályozzák a motorosok korlát alá történ? becsúszását is. A kiegészít? elem segítségével tehát megvédhetjük a motorost a vezet?korlát által okozott sérülésekt?l is.
Motoros kiegészít? védelemmel ellátott szalagkorlát Magyarországon még nincs telepítve, bár a baleseti statisztikák azt mutatják, hogy lenne létjogosultsága.
Konzultálva a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakembereivel, megvizsgálva a baleseti mutatókat és a forgalmi adatokat, kijelölésre került egy próbaszakasz az 1. számú els?rend? f?út Tatabányát elkerül? szakaszán az 56+493-56+793 km szelvények közötti veszélyes ívben. Ezen az íves szakaszon az utóbbi években csak pályaelhagyásos motoros balesetek történtek. A közút kezel?je 2008-ban fluoreszkáló zöld keret?, négyzet alakú „szeletelt halszálkás” táblák és ekézhet? burkolati prizmák kihelyezésével próbálta meg javítani az észlelhet?séget, de továbbra is történtek halálos balesetek is
A DanGer Bikes és az Unitraffic Kft. tagjai a közlekedésbiztonság és a motorozás iránt egyaránt elkötelezettek, ezért szeretnénk, ha közrem?ködhetnénk a jelenlegi helyzet javításában. Ennek érdekében a közút kezel?jével és a GRSP Hungary vezetésével szoros együttm?ködésben azt tervezzük, hogy 2012 áprilisában megépítjük a fenti próbaszakaszt az 1. számú els?rend? f?úton. A demó szakasz megépítését követ?en szakmai látogatást szervezünk a helyszínre, amelyre a szaksajtó képvisel?i is meghívást kapnak.
A DanGer Bikes írja:
2008-ban a milánói EICMA kiállítás egyik standja volt számunkra gondolatébreszt?, ahol az idén Magyarországon általunk bemutatott megoldást el?ször láttuk: egy, a szalagkorlát lemeze alá felszerelt kiegészít? lemezt, ami a földig érve kizárja az alácsúszást. A probléma minden motoros számára ismert, és a kérdés nem az, hogy kell-e szalagkorlát az utak mellé, mert azt szabvány írja el?. Ha azonban ez az autósok számára vitathatatlanul hasznos biztonságtechnikai elem épül, akkor miért ne készülhetne viszonylag kis többletköltséggel úgy, hogy az a motorost is inkább óvja, mint veszélyeztesse?
Az el?bbieket kifejtve el?ször a viszonylag kis többletköltségr?l. A szabályozás sok egyenes szakaszon is el?írja a szalagkorlát építését, ami többnyire nem hordoz számunkra veszélyt. Az ívek azon részei, ahol a pályaelhagyásos balesetek esetében a járm?vek a szalagkorlátnak csapódnak, jól lehatárolhatóak. Ez a korláttal szegélyezett szakaszok töredékét teszi ki, még szerpentines vonalvezetés esetén is. Ezeken a helyeken, amennyiben e kiegészít? elemmel megakadályozzuk a motoros lemez alá csúszását, akkor kizárjuk a súlyos balesetek egy csoportját, amit általában a szalagkorlátlemez aljának, vagy a lábnak csapódás okoz.
Legutóbbi hozzászólások