Hirdetés
Kezdőoldal Sporthírek sporthirek-mx MX Legendák: Jeff Stanton

MX Legendák: Jeff Stanton

Hirdetés

A kilencvenes évek elejének csillaga, akit?l egykoron rettegett az egész motokrossz-világ. Szívós, céltudatos és tehetséges motoros volt, aki mindkét krosszos szakágban csodákat tudott m?velni. Mindig ésszel versenyzett, és azt is elég hamar belátta, mikor már nem volt keresnivalója a sportban. Viszonylag korán, 26 évesen akasztotta szögre bukóját, hogy farmer lehessen, majd a pedig a jöv? krosszos tehetségeinek patronálója. ?, Jeff Stanton!

1968. június 18.-án született Coldwaterben, Michigan államban. A Stanton família nagy motoros volt, így már 4 évesen kapcsolatba került a kétkerek?ekkel a kis Jeff. Az óriási családi farm kit?n? játszótér volt számára, hogy jobban is megismerkedjen a terepmotorozással. 5 éves volt, mikor elindult egy helyi terepversenyen, de igazán ez nem számított akkora szenzációnak a Stanton-családban, mert még a mama is rajthoz állt ezen a viadalon.

Amat?rként elég hamar felkeltette a nagy gyárak figyelmét. Els?ként a Yamaha csapott le az ifjú tehetségre. 1983-ban már a legjobb amat?r versenyz?ként tartották számon. A Loretta Lynn rancson a 100 köbcentisek bajnoka lett. A következ? évt?l a Yamaha felhagyott a kis kategóriák támogatásával, így Stantonnak is váltania kellett. A 250-esek és az 500-asok között is elindította a gyár.

“Nem sok id?m volt az akklimatizálódásra. A Yamaha ekkoriban fordult a nagyobb kategóriák felé, szóval választásom sem volt igazán, de ennek ellenére nagyon élveztem ezt az id?szakot. Talán azért lettem sikeres, mert egészen fiatalon kapcsolatba kerültem a nagyobb kategóriákkal.”

Miután 1985-ben és ’86-ban halomra nyerte magát az amat?rök között, elérkezett az id? a profi debütálásra. A ’86-os szezon utolsó harmadában csatlakozott a mez?nyhöz, legjobb eredménye egy hetedik hely volt a Washougal-i versenyen. 1987-t?l kezd?dött el igazán az egyik legeredményesebb karrier az amerikai motokrossz történetében. Stanton mindig is masszív, céltudatos és pokolian tehetséges versenyez? volt. A sportág aranykorában versenyezhetett olyan nevek ellen, mint Damon Bradshaw, Jean-Michel Balye, Jeff Ward, vagy Rick Johnson.

Újonc szezonja parádésra sikerült. A top tízben végzett a szuperkrosszban, valamint a 250-es és az 500-as géposztályban a motokrossz bajnokságon. Az év végén a legjobb újoncnak választotta a szövetség. A következ? szezonban is folytatta a kiegyensúlyozott szereplést, ami azonnal felkeltette a Honda vezérkarának figyelmét. Roger DeCoster, sportág legendás alakja vitte a hátán akkoriban az aranyszárnyasok krosszcsapatát. ? fedezte fel Rick Johnsont is, aki ebben az id?ben a sportág els? számú csillaga volt. Stantonnak tehát nem volt könny? dolga az els? években.

Hamar beilleszkedett a csapatba, és viszonylag könnyen rá tudott hangolódni a szupersztár csapattársra. Együtt tréningeztek az 1989-es szezonra. Johnson volt a szuperkrossz-trón véd?je. Bad Boy Rick dominált a szezon elején: az els? öt versenyt megnyerte, míg Stanton pár dobogós helyezéssel volt kénytelen beérni. A Honda-újonc ideje Atlantában érkezett el: kemény csatában legy?rte a Guy Cooper – Jeff Ward – Rick Johnson triót, megszerezvén els? gy?zelmét a profik között.

“Az atlantai gy?zelmem után minden sokkal egyszer?bb lett. Tele lettem önbizalommal. Akkor úgy éreztem, senki sem állíthat meg.” És valóban magára talált Stanton. Még négyszer emelhette magasba a gy?ztesnek járó trófeát ebben az évben, többek között a szezon legszívósabb viadalán, a daytonai szuperkorsszon. Ezzel a teljesítménnyel pedig kiérdemelte élete els? profi bajnoki címét.

A motokrossz széria indulásakor a média csak a két hondás sztárral volt elfoglalva. Johnson visszavágót akart a szuperkrossz bajnokság elvesztése után, Johnson pedig sikerre éhesen várta a futamokat. RJ szerencsétlen balesete jelentette Stanton számára a legnagyobb terhet, amivel pályafutása során találkozott. Ellenfele jobb csuklója szinte kettétört egy balesetben, ? pedig ott találta magát, mint els? számú Honda-motoros. Az amerikai válogatottat is neki kellett vezényelnie Németországban, élete els? Nemzetek Krosszán, szóval benne volt a mély vízben. De megoldotta a feladatot. Bajnok lett 250-ben, és világbajnok az amerikai válogatottal.

“Az els? bajnoki címek könnyen jöttek. Utána vált keménnyé a móka. Minden évben egyre többet vártak t?lem, én meg egyre keményebben edzettem. A végén már a hosszútávfutókat is megszégyenítettem er?nlétben. Nem ismertem pardont az állóképességem terén.”

Stanton sok pályatársának a példaképe volt szívósságával. Órákat tudott futni, bringázni és úszni. Amikor nem kardiózott, a házi tesztpályáján falta a kilométereket. Minél nehezebb volt egy futam, Stanton annál jobban érezte magát rajta. Négyszer nyert zsinórban a hírhedt daytona szuperkrosszon, ami máig a szuperkrossz szezon legnehezebb versenye. Brutális kondija volt. Az amerikai motokrossz történetében csak egy ember volt képes túltenni rajta: Ricky Carmichael. Kár, hogy egy évtizeddel kés?bb kezdte karrierjét Ricky. ?k ketten, ha egy mez?nyben vannak…na az lett volna az MX-Paradicsom.

“Imádtam Daytonát. Nagyon passzolt a vezetési stílusomhoz a pálya, és élveztem azt, ahogy a többiek szenvednek rajta. Szerettem a homokos talajú futamokat.”

1990-ben megvédte mindkét koronáját, majd jött 1991 és egy újabb DeCoster felfedezett: Jean-Michael Bayle, aki kétszer már maga alá gy?rte a motokrossz világot ekkorra. Stanton annyira megzavarodott Bayle európai stílusától, hogy mindkét bajnokságot elvesztette vele szemben. Els? európai motorosként aratott sikereket az Egyesült Államokban a francia. Addig elképzelhetetlen volt, hogy a világbajnokságról egy men? motoros átruccanjon az amerikai bajnokságba. Bayle kitúrta a gesztenyét a többi bevándorlónak, de rajta kívül senkinek sem sikerült bajnoki címet nyernie, pedig próbálkoztak rengetegen.

A ’91-es Nemzetek Krosszán is megingott egy pillanatra a 10 éve tartó amerikai dominancia. Stanton és a csapat többi tagja nagyon rossz napot fogott kis a hollandiai Valkenswaardban. Az utolsó futam döntött. Jeff már az els? kanyarban padlót fogott, az utolsó helyen találta magát másfél perc hátrányban az éllovas mögött. “Elgörbült a motorom kormánya. Nagyon szar helyzet volt. Nem akartam én lenni az a srác, aki miatt elbukik az amerikai csapat. Felszívtam magam, és egyesével nyeltem le az ellenfeleket.”

Végül sikerült a lehetetlen küldetés. A 40 perces menet után a 11. gy?zelmét ünnepelhette az amerikai válogatott a csapat-világbajnokságon. Ez er?t adott Stanonnak a ’92-es évhez, ami uralkodásának utolsó esztendejét jelentette. Damon Bradshaw gyorsabb volt, mint ? és Bayle is oda-odarúgott párszor címvéd?ként a trónára pályázó párosnak. Bradshaw az utolsó versenyig nyitva hagyta a bajnok címet, drámai csatában végül alul maradt Stantonnal szemben. Motokrosszban is odatette magát még utoljára, aztán jöttek a fiatalok, és az egész királyságát romba döntötték pillanatok alatt.

’93-ban az újonc Jeremy McGrath csúnyán elverte szuperkrosszban, Mike Kiedrowski pedig motokrosszban. “Éreztem, hogy kezdek kiégni. Apám mindig azt mondta, hogy addig csináljak valamit, még ég bennem a t?z. A motorsport is olyan, mint az élet. Jönnek a fiatalok, akik jobbak, szebbek, gyorsabbak nálad. Mindent magukénak akarnak, és nincsenek tisztelettel semmire. De én is ilyen voltam fiatalon, ezért nem hibáztatom ?ket egyáltalán. A McGrath-éra krosszosai már egy teljesen más szinten ?zték ezt a sportot. Megpróbáltam mindent, edzettem keményebben, de ez sem segített. Ideje volt, hogy abbahagyjam.”

Stanton utolsó, 37. gy?zelmére a Millville-i motokrossz pályán került sor 1993 augusztusában. Még egy évet lehúzott, majd a ’94-es szezon után szögre akasztotta a sisakját. Mindössze 26 éves volt ekkor. Az aktív évek után visszavonult a családi farmra, családot alapított feleségévél Saraval, majd pár év után munkát kapott a Honda motokrosssz csapatánál, mint tanácsadó. Máig segíti az aranyszárnyasok ifjú tehetségeit tapasztalatával: Ricky Carmichael, Andrew Short, Ivan Tedesco és Davi Millsaps is sokat köszönhet neki.

Stantonra mindig úgy fognak emlékezni, mint egy kivételes akaraterej?, tehetséges krosszosra, aki bebizonyította és megtanította a világnak, hogy pusztán a gének elég keveset érnek, ha nem feszül meg a sikerért minden nap a konditeremben az ember. 3-szoros szuperkrossz bajnok, 3-szoros motokrossz bajnok, 3-szoros Nemzetek Krossza gy?ztes. Az amerikai és a nemzetközi motokrossz él? legendája.

A ’92-es SX-finálé (Los Angeles)

 

 

 

Az MX rovat f?támogatója