EST. 2002

MZ ETZ 250-es kalandok…

?k Tolnanémedin laknak (Tamási mellett van), viszont Mez?túron találta meg
a vasat amit mindenképpen meg akart venni (több mint 200 km). Azt nem tudom,
hogy hogy lehetett annyi eszünk, hogy tök vakra ennyit utazzunk egy motorért.
Ja, és ez valamikor kés? ?sszel, 0 fok környékén történt, mert hogy télen olcsóbbak
a motorok! Na mindegy, nekivágott a kis csapat a Trabanjukkal jó korán reggel,
mert még haza is kell majd érni és korán sötétedik. Odaértünk, kipróbáltam,
jól ment. Jobban, mint enyém. Az apjával felváltva akartuk hazáig vezetni, mert
tényleg nagyon hideg volt. Tehát a terv: 20-30 km- enként cserélünk, addig kicsit
lehet melegedni a Trabiban (már ez is hülyeség, Trabiban melegedni!). Elindultunk.

Annyi ruha volt rajtam, hogy mozogni alig bírtam, de persze az arcom, kezem
és lábam ujjai már az els? pár km után fázni kezdtek. A plexit nem lehetett
teljesen lecsukni, mert a pára rögtön ráfagyott és nem láttam semmit. Nyitott
rostéllyal meg az arcom fázott, de hát ez van! A motor még rögtön ott Mez?túron
megállt egy keresztez?désnél. Rugásra nem indult, de betoltuk. Gondoltuk a nagy
hideg az oka. Mikor el?ször cserélni akartunk, felel?tlenül leállítottam. Akkor
már nem tudtuk betolni sem. Nagy szerelés, benzin van, szikra van, akkor meg
mi van? Egy órás buherálás után csak elindult, de fogalmunk sem volt, mit?l.
Pár km után keresztez?dés, megint leállt. Anyázás. Szerencsére arra járt egy
kollega, akinek kicsit több lövése volt a témához, mint akkor még nekünk. Javasolta
öntsünk egy kis benzint a gyertyanyíláson át a hengerbe, az be szokott válni
nagy hidegben. Így cselekedtünk, és tényleg elindult! Még szerencse, hogy finoman
engedtem ki a kuplungot, mert az egyes kapcsolása után hátrafelé akartunk elindulni!
Annyira el volt kopva már a megszakító, hogy teljesen a fels? holtpont környékén
volt szikra a gyertyán, ezért simán fordítva indult be a motor. Hazafelé még
párszor eljátszotta a leállást alacsonyabb fordulatszám környékén, de a benzint
a hengerbe taktikával végül hazaértünk. Egy komolyabb átvizsgálás során aztán
az is kiderült, hogy a váltóban egy csepp olaj sem volt, de a hideg miatt nem
lett semmi baja.

Hát ennyi az els? sztori, azóta valahogy nincs kedvem télen motorozni!

A másik érdekes történet idén nyáron volt.
Szombat reggel indulnánk egy hosszabb túrára barátn?mmel, mondom én még kicserélem
a kondit, mert a megszakító már megvolt, csak akkor nem volt kéznél egy új kondi
(még mindig 250-es ETZ). Teszem vissza az újat, csavarhúzó lecsúszik, generátor
csúszógy?r?re rá, letörik egy szép darab bel?le. Szerencsére a szénkefe nem
esik bele, de akkor is gáz. Villamossági szerel?: megcsinálja, de csak hétf?n,
mert hétvégén nem dolgozik, péntek délután meg már nem fér bele. Miért nem hoztam
el?bb? Kösz, legközelebb délel?tt bénázom csak, délután már nem! Mindegy, hétf?n
reggel elviszem, délutánra kész. Kicsit bizalmatlan vagyok, eldugom az oldaldekni
csavarjait, ne tudja a pasi visszatenni, lássam mit csinált. A gy?r?t kicserélte,
de a megszakító mm-ekre nyit ki. Rákérdezek. ? nem tudja, biztos meg van tekeredve
a f?tengely, de csak így tudta a gyújtást beállítani a megfelel? helyre. Mindegy,
motor beindult. (Most már tudom, hogy a kis bütyköt tette vissza rossz pozicióban
a f?tengely végére.)

Na, akkor kedd reggel indulás! Összes cucc lepakolva, kötözném fel a gépre
?ket. Érdekesen imbolyog a motor, pedig aszfalton áll. Nézem, mindkét oldalt
végigrepedt a hegesztés a váznál, nem is tudom mi tartja a helyén a sztendert
meg a lábtartót magába foglaló lemezt. Cuccok vissza a lakásba, hegeszt? keres,
gyorsan végigvarrta. Barátn?m és én is kicsit zaklatott lelkiállapotban vágtunk
neki a nyaralásnak!

Miklós Zoltán

ugrás fel