EST. 2002

Ötven éves a traffipax

Hogy ünnepelnünk kéne e megemlékezés idején, vagy inkább bosszankodnunk, szidnunk ezt az oly’ ellentmondásos eszközt (vagy önnönmagunkat) a bekapott büntetési tételek okán. Örömöt kéne éreznünk a megmentett emberéletekért vagy átkoznunk a hatóság és az állam pénzcsináló gépezetét. Mindkett? vagy egyik sem – a traffi tipikusan az a tárgy, ami akkor jó, ha jóra használják.

A traffipax el?dje a hatvanas évek évek elején került használatba, és akkor még ‘velociméter’ néven volt ismert és sok-sok évtizedes fejlesztés állt el?tte. A pneumatikus elven m?köd? radarokat kiszorította a lézeres technológia, a rendszerek pedig a kilencvenes évekt?l váltak teljesen automatizálttá. Nagyjából innen datálódnak azok a jogi-társadalomelméleti kérdések, mint a jelzés nélküli kihelyezés és az égb?l pottyant feljelentések problémaköre.

A modern eszközök el?l már (majdnem) nincs menekvés.

A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint ‘Magyarországon háromféle radar elv? sebességmér?t használnak, ezek különböz? frekvenciákon m?ködnek. A legrégebbi ilyen m?szerek (Traffipax Microspeed) a Ku-sávon dolgoznak, ezt a frekvenciasávot a 13,45 GHz-es középfrekvencia jellemzi. A másik itthon elterjedt típus a Traffipax Speedophot, amely a K-sávon (24,125 GHz) m?ködik. Az újabb sebességmér?k a svájci gyártmányú Multanova radarok, melyek a Ka-sávon, 34,3 GHz-en dolgoznak. Mivel az autókba beépített radarok maximum 45 m-re tudnak értékelhet?en mérni, ezért ahhoz, hogy még legyen lehet?ségünk a sebesség csökkentésére, a radardetektor minimum 100 méterrel kell el?re jelezze a mérést.’ Sztárfotóból kett? készül sebességtúllépés esetén, egy totálkép a járm?r?l és egy közeli a rendszámtábláról.

Sztorijai persze biztosan mindenkinek vannak, amik élvezetesebbek a száraz elméletnél… Ne legyenek kétségeink, lesznek is – hiszen a traffi még legalább ötven évig velünk marad…

ugrás fel