Hirdetés
Kezdőoldal Magazin Robogó, mint alternatíva

Robogó, mint alternatíva

Hirdetés

Az elmúlt id?szakban nagymértékben változtak a hazai motoreladás statisztikák számai. Vannak elemz?k, akik úgy vélik, idén már jobbra fordulhatnak a dolgok és újra emelked? pályára állhat a piac, míg mások még az idei évben is nagy fluktuációt várnak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az egyik és egyben talán eddig nem eléggé kiaknázott piaci szegmens a robogók értékesítése lehet.

Több dolog szól egy robogó használata mellett, ugyanakkor több dolognak kellene változni ahhoz, hogy meghatározó közlekedési eszközként tartsák ?ket számon a hazai utakon. Az els? probléma, hogy a robogók még mindig ki vannak téve a nagyszámú lopási cselekményeknek.

Semmit sem olyan könny? eltulajdonítani majd szinte rizikófaktor nélkül újra értékesíteni, mint egy ötven köbcentis robogót. Egy félfamentes A4-esre és egy íróeszközre van csak szüksége a tolvajnak – egy kéttanús adás-vételi szerz?dést összehozni, úgy gondolom, semmilyen nehézséget nem okoz. A rend?rségnek az ellen?rzésre bezzeg szinte esélye sincs, ugyanis a segédmotorok semmilyen adatbázisban nincsenek nyilvántartva. Erre a problémára a kismotorok fel rendszámozása jelenthetné a megoldást. Tervbe volt véve, de a megvalósítás elmaradt.

Pedig a biztonság növelése mindenképpen pozitív hatással lenne a robogók elterjedésére, legalább annyira, mint amennyivel a szabályozás kirótt költsége visszavetné azt. Kérdéses, hogy az itthoni rendszer milyen összegben határozná megy egy ilyen kis érték? közlekedési eszköz regisztrációs díjait, beleértve a vizsgát, az eredetiség vizsgálatot és egyebeket. Mert ha alapul egy használt 50 köbcentis japán robogót veszünk, melynek piaci értéke valahol százezer forint körül mozog, és ezt akarjuk megterhelni, tegyük fel, egy 50 ezer forintos „díjcsomaggal”, akkor lehet, hogy a dolog visszafelé sülne el.

A robogózás másik térnyerési lehet?sége ugyancsak a szabályzásban keresend?. Jelenleg egy B kategóriás jogosítvánnyal 50 köbcentiig vezethetünk robogót, vagyis segédmotoros kerékpárt (SM), azonban az Európai Unió több tagországában már régóta él az a szabályozás, amely a B-s jogsival rendelkez?k számára lehet?vé teszi 125 köbcentiig bármilyen kétkerek? használatát. Ha ezt a lehet?séget importálnánk Magyarországra, az nagy mértékben szélesítené a felhasználok spektrumát, nem utolsó sorban felszabadítaná a városok útjait, javítana a parkolási gondokon, és talán még a légszennyezettségben is tetten érhet? lenne némi pozitív hatás.

Ráadásul robogózni nem csak és kizárólag belvárosokban lehet: a peremterületeken és vonzáskörzetekben él?k számára legalább annyira hasznos lehetne egy fürge, könnyen vezethet? és kényelmes kétkerek? közlekedési eszköz, mint annak, aki soha nem hagyja el a városhatárt. Igen ám, de jelenleg idehaza egy 50-es robogóval megtenni a Páty-Budapest távot igencsak kockázatos tevékenységnek min?sül. Az a teljesítmény, amire a segédmotorok képesek, a városhatárt elhagyva egyszer?en már kevés. De ha az autóvezet?k számára legálisakká válnának a 125-ösök, az valószín?leg megváltoztatná a mindennapos, munkába járásról, trendi szóval élve az ingázásról a fejünkben kialakult képet.

Valamint, ha lehet hinni a pletykáknak, f?városunk is bevezetni készül azt a szolgáltatást, mely a legtöbb európai nagyvárosban már régóta elérhet?. Ennek lényege, hogy a városban több ezer kerékpárt telepítenek kisebb, erre a célra kialakított tárolókba. Bárki, aki regisztrálja magát a tárolókat üzemeltet? cégnél, egy kisebb összeg befizetése után egy kártya birtokosa lesz, mellyel bármelyik depóból bármikor felvehet egy kerékpárt, majd azt egy másikban le is rakhatja.

Barcelonában ez a módszer annyira sikeres, hogy szinte minden harmadik utcasarkon találunk egy bringadepót, a siet?s barcelonaiak pedig jelent?sebb beruházás és lopási kockázat nélkül, könnyedén és gyorsan juthatnak el általuk a belvároson belül ahová csak akarnak. Természetesen nálunk egy ilyen rendszer nem jelentene túl nagy konkurenciát a városi robogóknak, de attól még, mint folyamattal, érdemes ezzel is számolni.

Akárcsak azzal, hogy még ha észrevétlenül is, de mintha n?ne az az id?sáv egy éven belül, amit motorozással tölthetünk, tehát a klíma fontos érv lesz el?bb utóbb városaink el-robogósodása mellett. Ráadásul óriási szerencsénkre Budapesten jelenleg még parkolási díjat sem kell fizetnünk a motorok után – hogy ez így maradna-e azután is, hogy a B kategóriásokat ráengedték a 125-ösökre, az már más kérdés.

Az utolsó és egyáltalán nem elhanyagolható szempont a szegmens piaci képvisel?inek ereje. Ez mind megmutatkozhat a szabályozásban elérhet? maximális engedmények kiaknázásában, illetve a megfelel? kommunikáció megválasztásában – több irányba is el lehet, és érdemes is elindulni a robogózást segít? és népszer?sít? marketing munkával.

Robogó alternatív felhasználásban

Mivel 250 köbcentis robogót nem fogunk egymillió forint alatt találni, így a jelenleg motorral közleked?k közül spórolásból (vagy mert féltik a nagyobb modellt a városi használattól), vélhet?en kevesen vásárolnak majd nagytest? robogót. Inkább az autós társadalom felé való nyitás, illetve a közlekedési eszközöket még csak keresgél?, és így újonnan bekerül?k között lenne érdemes keresni a felhasználókat. Bármerre is mozduljon el a piac, az tagadhatatlan, hogy hazánk életében is megjelentek a robogók és szépen lassan egyre nagyobb teret hódítanak maguknak.