SBK, Magny-Cours: Bajnokok hétvégéje

WSBK

Els? verseny

Fantasztikus ritmusban engedi ki a kuplungkart Bayliss, a rajt és az els? kör egyértelm?en az övé. Aztán jön persze Haga, ki ne számított volna rá a Superpole után. Könnyedén veszi el Troy-papától a helyezést, utóbbi azonban nem rest követni a japánt, méghozzá szorosan. Mögöttük Checa préseli ki az utolsó töredéklóer?ket a CBR-b?l, vele paralell motorozik a Suzukis különítmény, Nieto és Neukirchner. Na meg a Kalóz, aki ha jobban kezd, és ha hamarabb talál rá a ritmusára, akár még dobogóra is állhat – így azonban az óvatoskodó Corserrel meccselget a táv feléig.

Hátulról Fabrizio indítja meg saját kis miniháborúját, sorba szedi le az ellenfeleket, örül is ennek a Ducati ház: minél hátrább tudják szorítani Corsert, annál kevesebb is elég a másik Troynak a végs? gy?zelemhez. Olyannyira elkapja Michel a fonalat, hogy egészen a csapattárs hátáig lohol, ahol hibázik – és már az is nagy eredmény, hogy a törött motorral eztán egyáltalán beér a célba.

Mindeközben Nieto mutatja meg Baylissnek, hogy bizony ? is, és a soros négyhenger ereje is tud némi meglepetéssel szolgálni a már-már lefutott idényhez. Bár befogja Troyt, ellépni nem tud; bár a második helyért így is, úgy is huszonöt pont jár. Noriyuki szenszej simán lehozza a versenyt, kvázi veszélyeztetés nélkül, így kellett volna ezt egész évben, és akkor még most is lenne miért izgulni. Így azonban nincs: a Troyok közti három pozícióbeli különbség bármilyen felállásban Bayliss nyakába akasztaná a koszorút – amennyiben persze ? van elöl. És ezúttal ? volt… Szép végszó ez attól a pilótától, aki idén ül utoljára hivatásos versenyz?ként motorra.

Második verseny

Hihetnénk, hogy a vébé címen túl már nincs motiváció, hihetnénk, hogy egy pálya csúcsán már nem érdekel holmi második verseny, és lehet, hogy sokaknál így is lenne, de Bayliss-papánál nem. Az els? pár kör után azt várnánk, hogy lesz egy ugyanolyan második futamunk, mint az els? volt, de csak a színészek változatlanok, a szerepek forognak… Haga nyújtja meg lépteit, mögötte a Troyok. Míg Bayliss árnyékként követi a japánt, addig Corser egy cseppet lemaradva terelgeti immár tempóra találva a Yamahát.

Meg is lépnek hárman, a többiek csak asszisztálnak a jó hangulathoz, mert a jó hangulat a vezet? trió maga, na meg váll a váll elleni gyilok, amit produkálnak. Nincsenek leosztva a lapok, még viccb?l sem taktikázik senki, nincs spórolás, két végér?l égetik, lesz ami lesz alapon. Ez persze óhatatlanul magában rejti a hibalehet?séget: el?ször Baylisst veti le kis híján a nyeregb?l az 1098, majd Corser vezeti homokba az R1-et, majd ismét a ducatis jön, lába leesik a lábtartóról a sikánban… Gondolhatnánk, hogy Haga kihasználva az apróbb bakikat meglép, de ezúttal nem. All?rök ide vagy oda, ismét eggyé zárkóznak a fiúk; utoljára lehet még nekiveselkedni a huszonöt egységnek, tudják ezt ?k pontosan. El?ször Corser morzsolódik le, a Yamaha utolsó reménye a duplázásra Nitro-Noriban van, ám van egy ember, valami Troy Bayliss, aki néha a semmib?l tud el?varázsolni demoralizáló tempót az utolsó körökre, és ez a Troy Bayliss most is ezt tette, és ezzel meg is nyerte a versenyt. Briliáns. A verseny is, a Troyok is és Nori-san is.

WSS

Pitt és Rea háziversenyével indul a szupersport futama, mögöttük bolyban érkezik meg mindenki az els? féktávra. Nem egyértelm? azonban a Ten Kate alakulat el?nye: Veneman, vagy a mérnökei valamire nagyon ráéreztek az elmúlt hetekben, ugyanis m?ködik a Suzuki, és az élre vág. Melléjük csatlakozik még Parkes, ezen négyes kissé elszakad a többiekt?l.

Rea vébé esélyei nagyjából a táv feléig élnek még, amikor Robby Harms ordas mód elnéz egy féktávot, és belecsapódik Johnathanba, amit?l utóbbi elesik, és igen zabos lesz, de immár nincs mit tenni. Pitt meg megy, áll neki a zászló, és bár hibázik egyet-kett?t, és bár Venemann még mindig hihetelten, végül gy?z a rutin és a nyer? csapat Andrew Pittel az oldalán. Megvan ezzel a VB cím is, az ausztrálok kugranak a b?rülb?l – ma ?k is dupláztak. Németh Balázs végül a 19-ik helyre ért be a CBR-el.