Szöveg és kép: Berán
Miel?tt elindulnánk, szeretném, ha a magukat már elhatározott leend? Fazer8-vásárlók, illetve a meglév? Fazer8-tulajdonosok nem olvasnák tovább a tesztet az els? pár bekezdésnél, nincs ugyanis ezzel a motorral semmi baj, de objektivitás ide vagy oda, meglehet?sen egyoldalú lesz róla a mondanivalóm.
Aki nem tudja, hogy potenciális Fazer8-vásárló-e, és hogy kell-e tovább olvasnia, az kérem, nézze végig galériánkat! Ha a fotók birtoklási vágyat ébresztettek, akkor köszönjük, Neked sem kell tovább olvasni. Ti ugyanis vonzódtok a Fazerhez, szinte már szerelmes érzelmek kötnek hozzá (amit egyébként igazán nem esik nehezemre megérteni), én pedig a világért sem állnék semmilyen frigy útjába, f?leg ha az egy csupasz Yamahával készül köttetni.
Merje valaki azt mondani erre, hogy nem kívánatos! A Yamahákon mindig van valami kis formai plusz, és általában az m?ködik is.
Nem olyan világban élünk ma már, ahol egy japán, soros négyhengeressel hajtott újmotorra bárki ?szinte meggy?z?déssel mondhatná, hogy nem jó. Szóval, aki megelégszik ennyivel: a Fazer egy igen jó motor. Vedd és szeresd, használd egészséggel, éld boldogan az életed, Fazernével könny? lesz… csak nem annyira „klassz”, amennyire lehetne, és ez roppant csalódást okozott nekem.
Akik velem ellentétben nem egy vagány, szinte már utcai-harcra kész sportcsupaszt, hanem csak egy nagyon szép, éppen eléggé sportos megjelenés? hétvégi túramotort akarnak meglátni a Fazer8-ban, azokat nyomatékosan felszólítom, hogy most már tényleg nyomjanak egy visszát böngész?jükön! Ugyanis nekik a Fazer8-nál jobb motor tényleg nem kell, s?t, nem is nagyon létezik, f?leg ha Yamaha-párti az ember.
De abszolút értékben sem kell ennél jobb motor utcára, nem csak Yamahából. Elég er?s, kidolgozása (majdnem mindenhol) szép és igényes, vagány a megjelenése, (majdnem) kényelmes, széles kormánya van, az üléspozíció is elfogadható f?leg a nagyobbacskáknak, a fejidom eltereli fels?testünkr?l a szelet, a tükrökben látni hátra… mi más kellhet még? Minden szimpatizánsnak tudom ajánlani, ugorjatok bele a birtoklásba nyugodt szívvel, a gyári kiegészít?k közül válasszátok ki a nektek leginkább megfelel? tartozékot – oldaldobozokat, bukógombákat, f?tött markolatot, meg amire csak fájna a fog – és élvezzétek a felh?tlen Fazer-életet! Nem lesz nehéz.
Ugyanakkor egy olyannak, aki netán egykerekezne egyet-kett?t néha, egy versenypálya-nyílitnaptól sem riad vissza, vagy csak simán meglátja gyönyör? testében a lehet?ségeket, annak különösen nagy csalódás, hogy a nyolcszázas Fazert valamiért nem nyolcszázasra csinálták. Nem a konkrét henger?rtartalommal van a baj (bár egészen pontosan 779 cm3, még néhány köb, és nagyobb örömmel kerekítettünk volna 800 felé, de mindegy), hanem azzal, hogy nem érezni nyolcszázasnak. Ha egy picivel merészebbek a fejleszt?k és rátesznek még úgy 10%-ot mindenb?l, tohonyaságából pedig levesznek ugyanennyit, úgy valóban az a mindent viv? kártya lehetne, aminek a Yamaha anno beharangozta.
A jól ismert, de még évek után is sportosnak ható, er?t sugárzó Fazer-sziluett: a hangsúlyos tank, a sportos idomzat fehérben különösen szexi, a fémrészek szépen kidolgozottak – majdnem mindegyik.
H?séges olvasóink jól emlékeznek erre a motorra, leleplezéséig vagy fél tucat „beetet?” megjelenést harcolt ki magának az amúgy zseniális Yamaha marketing motorosmédia-szerte a világban, nálunk is. A kampány annyira sikeres volt, hogy a bemutatóra szinte már meg is untuk a motort, pedig még azt sem tudtuk, mi lesz az.
A világ lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket. „Vajon mi ez a titokzatos új Yamaha, amir?l annyit hallani?” – de a bemutatót követ? két és feledik percre már az addig izgatottan topogók is nyugtázták: a vadonatúj Fazer8 bizony nem egy új motor, hanem mindössze az ezres Fazer egy gyengébb és randakipufogós változata. Ez persze enyhe sarkítás, de attól még van benne igazság b?ven.
A hátsóülés-lábtartó-kapaszkodó együttes megérdemel egy er?s 3-ast: inkább sportos, mint komfortos, léteznek nála sokkal kényelmesebbek is.
Mégis úgy kellett a Yamahának ez mínusz 64 lóer? (ennyi a különbség Fazer 1000 és Fazer8 között), mint éhez?nek a falat kenyér. Ugyanis A Válság óta, aki nagymotort vesz Európában, az jó eséllyel „egy száz lóer? körüli, netán valami idomos, túrázgatós MOCIT” kér ki magának a szalonban, mert tudja, hogy neki utcára ennyi, és nem több kell.
De ezen kritériumoknak megfelel? motorkerékpár a több mint 250.000 példányban értékesített FZ6 nyugdíjazása óta hiányzott a Yamaha kínálatából, az ezres Fazer pedig 170 lóer?s, ennyit már nem illik betolni olyasvalaki alá, akinek a „száz lóer?”, a „túrázgat” és f?leg a „moci” szavak egyszerre kavarognak a fejében. Egyébként, ha már szóba került, valószín?nek tartom, hogy rettent? forgatást igényl? R6-blokkja miatt dobták az FZ6-ot a kínálatból, meg persze id?s is volt már.
Sor4, 779 köb, az er?, és nekünk a frusztráció forrása egyben: ezresnek született, lefolytották, olyan is lett. Baja semmi nincs, jól megy és keveset fogyaszt (tesztfogyasztás f?leg városban betartott sebességhatárok mellett: 4,9 l), járása finom és megbízható is lesz, de nem tudtuk élvezni, f?leg a tenyésztett, m? gázreakciók miatt.
Szóval 106 lóer?s a Fazer8, pont annyi (plusz-mínusz 5 LE), mint az összes többi hasonló felépítés? konkurense, és nekem mindössze ennyi az egyetlen bajom vele – néhány jelent?s és fontos aprósággal együtt, melyekre kés?bb térnék rá. Hogy rövidre fogjam, a Fazer8 az él? példája annak, hogy nem volt, és nem is lesz soha szükség az európai törvényhozók által már ki tudja mióta fontolgatott motoros 100 LE limitre. Beálltak a vonalra maguktól a gyártók, egyszer?en azért, mert erre van kereslet. Ki-ki persze a maga módján értelmezi a feladatot: Honda CBF600, Hornet 600, CBF1000, Suzuki GSR600, GSR750, GSX1250F, Kawasaki Z750 (amib?l ugye R-változat is van már, ezt nem elfelejteni, még kelleni fog az infó!), az itt felsorolt konkurens csupaszok teljesítménye 100 és 110 lóer? közé esik, akárcsak a Fazer8-é.
Persze, persze, a nyomaték, azt felejtem én el éppen, gondolhatjátok, hiszen attól még, hogy a Fazer8 csúcsteljesítménye alig nagyobb az FZ6-énál, nyomatékra biztos, hogy többnek kell lennie, lökettérfogat az lökettérfogat-alapon. 82 Nm-t tol a Fazer8 8000 ford./percnél, ez valóban több mint az FZ6 63 Nm-es adata 10.000-nél, nem is kevéssel, ráadásul nem is kell olyan magasra forgatni, hogy elérje. Mégsem éreztem élettelinek a középtartományát, pedig az elmélet szerint éppen ebben kellene hogy nagyot mutasson.
Könnyen áttekinthet? és szép, de túl egyszer?: a m?szerfal semmit sem mutat a ford-számon, sebességen, benzinszinten, h?fokon és két napi számlálón kívül – de a japán középkategóriában ez teljességgel renden is van.
Persze hogy nyomatékosabb lett, mint a hatszázas Fazer volt, egy el?zést például gond nélkül el?adhatunk vele hatodikban is akármilyen sebességnél, nem kell egyet, de inkább kett?t visszagangolni, ahogy az FZ6-on kellett. Már alapjárattól jól elindul, s?t igazából mintha kifejezetten 1000 és 4000 közé lenne bel?ve, amolyan városi, gurulós üzemmódra, ebben a tartományban a gázkarra nagyon is jól nevelten reagál. De a 4000 és 7-8000 közé es? tartományban mintha szándékosan, elektronikus úton lenne visszafogva az addig- és majd afölött tapasztalható vehemencia, és a gáz érzetében sincs semmi vérpezsdító.
Nyolc felett persze minden rendbe jön, 9-t?l 11.500-ig pedig mint minden jól nevelt soros négyhengeres, teszi a dolgát teljes átéléssel, bömböl és tol, ahogy kell. Igazából nem is az erejével, vagy a nyomaték mértékével van a baj, hanem a gázkaron keresztül érzékelt mehetnékkel: szerintem ez az, ami nem méltó a nyolcszázas jelz?re, ugyanakkor igazi, megbocsáthatatlan baja nincs se a Fazer blokkjának, se váltójának, se semmijének. De hogyan is lehetne, hiszen ezt a fajta motorkerékpárt (sor4 keresztben az alumínium hídvázban) már minden japán gyártó kívülr?l fújja, mondhatni tökélyre fejlesztette.
Végszükség esetére
A Fazer8-ban ráadásul olyan trükkökkel igyekeztek még élettelibbé varázsolni a középtartományt, mint a hengerpáronként eltér? méret? szívótölcsérek (a két széls? hengeré 125-, a középs?ké 150 mm hosszú – a nyomatéknak a minél hosszabb, a csúcsteljesítménynek a minél rövidebb kedvez), vagy a jobb kezünk által mozgatott pillangókon felüli, az ECU által vezérelt extra fojtószelepsor. Menet közben valamiért mégsem jön át az érzés, hogy h? de nyomatékos lenne. Ennek okát talán abban kereshetjük, hogy ez a motor igazából ezresnek készült valamikor, és ez az oka a többi, általam nem kedvelt tulajdonságának is.
Volt nekem néhány évvel ezel?tt egy ezres tartósteszt Fazerem, egy szezonon át élhettem vele együtt a Yamaha, és az azóta megsz?nt, roppantmód sikeres Minden Motor Magazin jóvoltából. Szerettem a Fazert nagyon (ingyen motort ki ne szeretne), de nem lettem belé szerelmes sosem. Önmagából kifacsarodottnak éreztem, mert míg az R1-b?l származó blokkja vadállati volt (már talán túl állati is), addig a motor többi része, de leginkább futóm?ve nem követte azt a sportos vonalat, amit az YZF-leszármazottság és a bivalyer? diktált volna. Vagy kényelmesebbnek és gyengébbnek, vagy feszesebbnek és összességében sportosabbnak, például mélyebbre dönthet?nek kellett volna lennie, ezt is nyilatkoztam róla mindig.
Szép és jó: nincs mibe belekötni, s?t, csak dícsérni lehet a fékrendszert. Az els? egy sportmotorra is elmenne, a 267 mm-es gigantikus hátsó pedig már szinte túlzás, szó se róla, megnyugtató. Az ABS kétszázezres extra, és megéri.
Most pedig látszólag egy nagyon hasonló hibát követtek el a Fazer8-cal. Hihetetlen, hogy a Yamahának eddig nem sikerült telitalálatot elérnie, folyamatosan csak körbel?dözik a tökéletes utcai csupaszt, még ha paraszthajszálakkal is. Igazán hallgathatnának egyszer már rám is a Yamaha-mérnökök… Mindig is úgy tartottam, hogy az ezres Fazer túl er?s és túl kényelmetlen (vagy ha úgy jobban tetszik, túl sportos) ahhoz képest, amilyen tehetetlenre és nyúlósra hangolták a futóm?vét. Dönthet?sége sem volt valami nagyszer?, már b?ven az amúgy sem éppen sportos gumik tapadáshatára el?tt húzta lábtartóját a flaszteron – de ez még a legkevesebb, mert ezt egy „túrázgatós mocis” vélhet?en úgysem fogja sosem megtapasztalni.
A Fazer8-cal a túlzott er? kérdését megoldották, már nem Killer a beceneve, mint a Fazer 1000 fels?tartományának, de a többin nem változtattak. Maradt a túlságosan puha hátulja, f?leg ha azt nézzük, hogy elvileg alapkövetelmény lenne, hogy t?rje a kétszemély+csomagok stílust. Bezzeg csak alattam is tudott jókat hintázni a segge egy-egy picit lendületesebb kigyorsításnál. Rugó-el?feszítést ugyan húzhattam volna rá (mást nem), de annyira kiábrándultam azon, hogy ezt nem a Yamaha tette meg helyettem a Fazerezerb?l tanulva, hogy hagytam is a fenébe. Bár, ha onnan nézzük, azt is mondhatjuk, hogy a Fazer8 rugózási komfortja els? osztályú, persze ilyenkor a sportosan-kellemesen csillapított futóm? nem szabad, hogy prioritás legyen, csakis a kényelem.
A többi japán miért nem csinálja ilyen szépre ?ket? A Fazerekre sohasem lehetett azt mondani, hogy csúnyák lennének.
Aztán ott van maga a méret: nem éppen kis darab vasról beszélünk, még akkor sem, ha áttételesen mondhatni rá, hogy ezres sportmotorból készült (R1-b?l Fazer 1000 lett, abból pedig a Fazer8, értitek.) A blokkot tehervisel? elemként fogó alumínium hídváz széles, térdeink között vaskosnak érezzük, nagy emiatt a tank is, ráadásul a váz a blokkal együtt „kellemesen” átmelegszik és elkezd f?zni ott lent mindent, amit testünk amúgy megpróbálna a lehet? legjobban h?teni.
Az ülése, üléspozíciója is sportosabb annál, mint amennyire szerintem egy ilyen száz lovas mindenesen vágyna az ember, f?leg ha a motor megjelenésén kívül a menetteljesítmények már nem sugallnak sportolást. Az ezres Fazeren ez még elment, mert brutálisan er?s volt, de itt ez már túl sok. Kényelmesebbre, Yamaha! Viszont legalább otthon éreztem magam a Fazer8-on, teljesen ugyanazt a pozíciót vettem fel rajta, mint anno „saját” ezresemen: Fenekem a kelleténél keményebb, el?refelé a kényelmesnél jobban bedöntött ülésen, lábaim békaként széttárva, egyedül a fels?test az, ami kényelmesen utazik, f?leg mivel a Fazer fejidoma kiváló szélvédelmet biztosít legális sebességek mellett. De a kormány vége már nem úgy görbül, hogy az jó lenne nekem, nagyon nem, ezresemen egy hosszabb út során (amire a nyolcszázassal inkább nem vállalkoztam) mindig megfájdult a jobb csuklóm. Ugyanakkor beszélgettem már néhány Fazeressel, nem mindenkinek jelent gondot a kormány, de nem csak én panaszkodtam rá.
Mintha két szemmel nézre hátra is de csak egy izzó izzik odabent, a túldíszített rendszámtartóról és a fenékidom kamu légbeöml?ir?l a világért sem mondanánk le.
Ugyanakkor vannak kifejezetten imádnivaló részei is a motornak, és talán pont emiatt tud ennyire frusztrálni az, amit már nem sikerült tökéletesre csiszolnia rajta a Yamahának. A kiváló dolgok közé sorolom például a fékeket. A Yamaha négydugattyús monoblock nyergei már az els?generációs R1 óta szolgálnak, és még mindig nagyszer?ek. A túltájékozottak kedvéért írom, hogy Sumitomo nyergeknek hívják ?ket, bár 1999 óta nem láttam ezt a szót Yamaha sajtóanyagban leírva. A fékhatás kiváló, az adagolhatóság parádés, és már ABS-t is rendelhetünk hozzá. Ennél a féknél tényleg nem kell jobb, még ennél sportosabb motorra sem. Javítani rajta maximum egy komolyabb f?fékhengerrel lehetne, de mondom, már így is túlméretezett.
Szintén irigylésre méltó a Fazer8 összeszerelési min?sége, illetve az egyes alkatrészek kidolgozottsága – a néhány kivételt is mindjárt sorolom. A fels?kategóriás min?ségérzetért a Yamahának sosem kellett a szomszédba mennie, ezért is tartják a japán konkurenciánál többre portékáikat, legalábbis az árképzésük mindig is ezt adta vissza. A fényezés nagyon szép, a kizárólag Yamahákon használt kapcsolókat élvezet használni, és nálam a formaterv is betalál, még ha nem is új.
Yamaha Fazer8: mindenre jó valamennyire, de semmire sem igazán, viszont van presztísze és gyönyör?: évi 5000 km-re, hétvégi túrákra, vagy fagyizni vinni a n?t tehát éppen ideális.
Azokkal a kacér tekintet?, hátrahúzott szemeivel mintha folyton feléd kacsintana, mellben jól eleresztett, derékban kecses, bombasztikus farának pedig puszta említése is már szinte b?n. A plasztikok formázásában, az idomcsücskök és homorulatok, kamu légkiöml?k és hasztalan szpoilerek helyezgetésében, illetve az „öntvényszobrászatban” már a másodikgenerációs YZF-R1 óta verhetetlenek a Yamaha-mérnökök, ezúttal sem alkottak egyebet szemet gyönyörködtet?nél.
Egyedül a hátsó rugóstag és a kipufogó az, ami kilóg a képb?l, de ezek sajnos nagyon. A rugóstag egyébként még képes lenne csendben megbújni, ha normálisan be lenne állítva, de miután már egy (szép nagy) személlyel sem kielégít? a csillapítása, a rugó elkerülhetetlen el?feszítése során biztos észre fogjuk venni, hogy milyen filléres egy alkatrész.
Mérgesen szól, elég mélyen morog, de akkor is kuka!
És akkor jöjjön az a bizonyos kipufogó. Sokat gondolkoztam, hogy miért kellett lecserélni az ezres Fazer gyönyör? csövét, amikor szinte minden mást hagytak változatlanul, és f?leg egy ilyen semmilyen, formátlan, rusnya fekete izére. A válasz valószín?leg az el?állítási költségeknél keresend?: ha sejtésem nem csal, a Yamaha száz eurókban méri a két kipufogó bekerülési ára közti különbséget. Szerencséje, hogy két lyuk van rajta, legalább ez ad neki valamennyi egyediséget, plusz be kell ismerni, gyári cs? létére nem is szól rosszul: relatív mély és öblös. De a biztos az, ha lecserélitek valamire – csúnyább nem lesz, a hangja sem.
„Ezzel kellett volna kezdeni!” – ezekkel a szavakkal adtam vissza a Fazer8 kulcsát Ihász úrnak a Yamahánál, és úgy értettem, hogy ha átlagos vev?ként egy félidomos Yamahát szeretnék magamnak a mindennapokra, sokkal inkább ezt venném, mint az ezres változatot. Ugyanakkor nem tartom egy olyan motornak, amit valaha tudnék tiszta szívb?l szeretni. Együtt élni vele könny?, s?t jó is, hiszen jön, megy, világít, süt, f?z, takarít, mindent megcsinál, amire kéred, de attól még, hogy úgy néz ki, nem egy tüzes latin lover.
Yamaha Fazer8-galériánk a képekre kattintva nyílik!
Bezzeg, ha lenne R változat… és most szabad el?re köszönni a Kawasaki Z750R-nek, ami, nem titok, elég nagymértékben a franciáknak készült: Franciaország a zöldek legnagyobb piaca, sok ott a motoros, s?t sok a jó motoros, nekik pedig kevés volt a sima Zé, kellett az R sportossága, szeretik is azóta. Ráadásul ott van még a Triumph Street Triple és annak R-változata is, de ebbe most ne menjünk bele, a lényeg, hogy a croisant hazájában lépni kellett a Yamahának: a francia import?r, hogy kielégítse a közönség tapasztaltabb felét és ezzel megmentse a Fazer8-at a bukástól, létrehozott egy R, és egy SP-R változatot limitált darabszámban. Az egyiken csak egy jó min?ség?, állítható hátsó rugóstag volt, a másikon road legal tuningkipufogó is a sportosító matricaszett mellett – és bejött, el is vitték mind egy szálig ?ket.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy a magyar piacon ugyanezzel a taktikával szintén lehetne találni néhány vev?t, s?t: nekünk nem a sportosság kell, hanem az olcsóság, de pechére ebben sem nyer? a Yamaha, van nála olcsóbb a kategóriában. Amiben azonban verhetetlen, az a stílusosság, a valamilyenség, és ennyi b?ségesen elégséges is ahhoz, hogy az, akinek ez tetszik, ezt vegye, és ne a párszázezerrel olcsóbb, de nem ennyire csinos japán középkategóriás neszesemmit.
Yamaha Fazer8 – TECH
Er?forrás és er?átvitel
Típus: Folyadékh?téses, 16-szelepes, DOHC, soros négyhengeres
Henger?rtartalom: 779 cm3
Max. teljesítmény: 106,2 LE @ 10000 rpm
Max. nyomaték: 82 Nm @ 8000 rpm
Furat-löket: 68,0 x 53,6 mm
Keverékképzés: Elektronikus üzemanyag-befecskendezés
Szekunderhajtás: lánc
Kuplung: Többtárcsás, olajfürd?s, csavarrugós
Sebességváltó: 6-sebességes
Váz, futóm? és m?szer
Váz: ’Gyémánt’ alumínium hídváz
Futóm? elöl: 43 mm fordított teleszkópok, 130 mm rugóút
Futóm? hátul: El?feszítésben állítható központi rugóstag, 130 mm rugóút
Fékek elöl: dupla 310 mm úszóágyazású féktárcsa, 4-dugattyús féknyergek (Opcionális ABS)
Fék hátul: 267 mm féktárcsa, egydugattyús úszóágyazású féknyereg (Opcionális ABS)
Gumik: 120/70ZR17, 180/55ZR17
Méretek
H x Sz x M: 2140 mm x 770 mm x 1225 mm
Ülésmagasság: 815 mm
Tengelytáv: 1460 mm
Villaszög / Utánfutás: 25ş / 109 mm
Üzemanyagtank: 17 liter
Menetkész tömeg: 215 kg / 220 kg (ABS)
Ár: 2 228 000 Ft (+200.000 az ABS-ért)
Legutóbbi hozzászólások