Nemrég rendezték Brnóban a Superbike vb Cseh fordulóját, a versenyre kilátogatnak szép számmal magyarok is, bizonyosan a cikk olvasói közül is jelen voltak néhányan.
Szöveg: Vipera Fotók: Vipera, archív
A Superbike Világbajnokság egyik nagy el?nye a MotoGP-vel szemben (a nagyobb sportérték és izgalom mellett) az, hogy kereskedelmi forgalomban lehet kapni olyan belép?jegyeket is, amelyekkel a színfalak mögé mehetünk, elfogadható áron. Míg egy paddock jegy a MotoGP-re akár százezer forint is lehet (már ha lehet kapni egyáltalán) addig a Superbike-ra, árfolyamtól függ?en 11-12 ezer forint.
A széria néz?barátságáról az is tanúskodik, hogy a pénteki napon bármelyik szektorba, és a paddockba is ingyenesen lehet bemenni. Jómagam egy barátommal látogattunk ki a versenyhétvégére a pénteki és vasárnapi napokon (szombaton Prágába tettünk villámlátogatást). Ezekr?l számolnék most be.
Péntek
Ezen a napon ingyenes a rendezvény látogatása, ellenben nem indul ingyenes buszjárat a belvárosból, a Mendlovo térr?l, mint szombaton vagy vasárnap. Ilyenkor elég necces a kijutás annak, aki a tömegközlekedést veszi igénybe, ugyanis csak a 402-es járat megy ki a bejárathoz, az is csak kétóránként.
Ráadásul nem is a belvárosból, hanem egy küls? panel lakótelep buszmegállójából, Stary Liskovec városrészr?l. Szerencsére oda gyakran járnak ki villamosok, azokból meg rengeteg van Csehországban, Brnóban legalábbis. Csak nem azért, mert tudják, hogy gyors, és nem szennyezi a környezetet?
Az Osová megállónál van a buszmegálló, csakhogy sokan akartak kijutni a Masaryk pályára. A brnói közlekedési vállalatnál azonban ezt figyelmen kívül hagyhatták, ugyanis nem csuklós buszt küldtek, csak egy sima, régi Karosát.
Persze hogy nem fért fel mindenki, akik mégis, azok pedig halkonzervet játszottak, és a sof?r sem telefonált fel a központba, hogy küldjenek még egy buszt… Úgyhogy egy másik busszal elmentünk félútig, majd onnan gyalogoltunk kb. három kilométert. Öten mentünk, a haverom, három cseh fiatal, és jómagam. Pár kilométerre a pályától meguntuk a gyaloglást, és hívtunk egy taxit. A cseh taxisok ugyanolyan borsos tarifákkal dolgoznak, mint a magyarok, nagyjából 1000 forint/km-nek megfelel? koronáért.
Ahogy beléptünk a pályára, utunk egyb?l a paddock show felé vezetett, éppen akkor zajlott ugyanis az esedékes autogramosztás. Élelmesebbek tudják, nem oda kell bemenni, ha autogramot akar az ember – ha pedig közös fotót akar, akkor f?leg nem – hanem a hátsó bejáratnál kell várakozni.
Ez a hely a Pirelli kamionja miatt jóval kisebbnek bizonyult, mint tavaly, valamint az elmúlt évhez képest sokkal többen taktikáztak hozzánk hasonlóan. Ezért is eshetett meg az, hogy míg Haga tavaly nyitott volt és simán fotózkodott a rajongókkal (velem is megtette volna, ha nem biaggis póló van rajtam), idén viszont a többi nagy sztárhoz, Spieshez és Biaggihoz hasonlóan egyszer?en elmenekült. Utóbbiakra jellemz?, hogy egy-két autogram kiosztása után gyorsan eliszkolnak robogójukkal.
A gyári csapatok többi pilótája viszont felt?n?en barátságos, eredményt?l függetlenül. Korábbi SBK-futamgy?ztesek, GP-dobogósok készséggel állnak rajongóik rendelkezésére. Nakano, Tamada, Checa, Corser, Xaus, Hopkins, Rea, Fabrizio nem húzták a szájukat autogram-kér?k vagy fényképezked?k láttán.
Ami viszont már inkább felt?n? volt, hogy más motorosok iránt abszolút érdektelenek a szurkolók. A supersport sztárjai (beleértve Pittet és Westet is), és például Lanzi, vagy Kiyonari különösebb felt?nés nélkül sétálhattak, anélkül, hogy bárki is fényképkéréssel támadta volna le ?ket – vagy csak én nem láttam. A korábbi nagy nevek közül McCoy papával szerettem volna egy közös képet, de sosem volt szabadideje a Triumph box környékén. A legnagyobb rajongótömeg az Aprilia, a Yamaha és a Ducati boxánál volt, illetve a helyi sztár, Smrz kamionjánál.
A boxokban az SBK csapatok, illetve ha van szatelit Stock alakulatuk, akkor ?k kapnak helyet, valamint a Supersport csapatok közül az élmen?k, így a Yamaha, a Ten Kate, a Parkalgar, a Triumph, a Kawasaki, és a Stiggy Racing. A többi Supersport és Superstock csapat a kamionjaik mellett felállított sátrakban élnek és szerelnek. Mellettük vannak az élcsapatok hospitality kamionjai, ahová a csapattagok mennek enni-inni, valamint posztereket is lehet onnan elhozni.
Az a jó a paddock jegyben, hogy a boxok tetejére is fel lehet menni, és onnan lehet figyelemmel követni a célegyenes és az alattunk elterül? boxutca történéseit – már ha találunk helyet a korlát mellett, hiszen még egy szabadedzés esetén is úgy kell vadászni egy kis résre…
Egy jótev?mnek hála tizenöt percre szereztem egy VIP belép?t, amivel a boxba is be tudtam menni, ott is készítettem sok fényképet. Szerencsétlenség az óriási szerencsémben, hogy csak pár perccel az SBK szabadedzés el?tt mehettem a nagyok közelébe, így mindenkori kedvencemmel, Biaggival nem tudtam fotót csinálni.
Szombat
Erre a napra nem kívánok túl sok szót vesztegetni, hiszen Prágában voltunk, nem pedig a pályán, de pár sort ez is megérdemel.
A Student Agency nev? busztársaság menetrendszer? járatával Brnóból indultunk a f?város felé (ez a cég hazánkból is indít nemzetközi járatokat), egy vadonatúj Volvo turistabusszal. Légkondi, f?tött b?rülés, sötétített üveg. Az út során filmet vetítenek cseh nyelven és angol felirattal, melyhez fülhallgató jár, így aki nem akarja nézni, annak nem kell hallgatnia. Egész jó filmeket adnak, igaz, odafelé egy borzalmas romantikust játszottak, ami arról szólt, hogy egy hapsi gitározott, egy csaj zongorázott, közben énekeltek és szerelmesek voltak. De visszafelé már a Kísérleti gyilkosság cím? krimit vetítették, Sandra Bullock f?szereplésével.
Minden utasnak jár a napi sajtó is cseh nyelven, amit a kedves stewardess oszt ki – merthogy ilyen is van a járatokon. A kávé, capuccino és egyéb forró ital, igaz, automatás, de ingyen van. Ha pedig ásványvizet, üdít?t, vagy rágcsálnivalót szeretnénk, az sem csillagászati árú: egy félliteres ásványvíz 10 korona, vagyis durván 100 forint. És tudjátok, mennyi volt a jegyár ilyen körülmények mellett? Mindösszesen 200 korona, nagyjából 2000 forint! Magyarországon még egy régi, 260-as Ikarussal sem visznek fel, mondjuk Debrecenb?l vagy Szegedr?l Budapestre ennyiért, nemhogy ilyen körülmények között.
A cseh áruházakban pedig az a figyelemre méltó, hogy még a külföldi üzletláncokban is hazai termék az élelmiszerek és az innivalók nagy része. A sör volt tipikusan olyan, hogy három-négy sor tele sörrel, de azok is 95%-ban cseh márkákkal, és csak mutatóban van kirakva egy-két üveg Heineken és Stella Artois. De a legmegragadóbb mégis a csodaszép brnói és prágai belváros, illetve óváros! Régi, szecessziós és eklektikus épületek, macskaköves utcák, melyek nincsenek elrondítva graffitikkel, reklámokkal vagy üvegkocka irodaházakkal.
Persze ott sem minden fenékig tejfel: a városi és helyközi közlekedés esetén a járm?park nagy része szocialista rendszerbeli Karosákból áll, és a cseh autópálya sem olyan príma min?ség?, mint a magyar, valamint a konyhájuk sem annyira híres. Ha az ember elmegy egy cseh étterembe, a „Jellegzetes cseh ételek” kategóriában két-három fajta ételt talál, ami általában sertéshús, káposzta és köretként knédli (krumplis kelt tészta, megf?zve – egész finom) alkotta kombináció.
Vasárnap
Szombaton és vasárnap már jár a 400-as busz, ami ingyenesen viszi ki a rajongókat a már fentebb említett Mendlovo térr?l, ahol egyébként a kiváló brnói sör, a Starobrno üzeme is található. A járat egyébként elég gyakran, negyed, illetve félóránként indul.
Már kilenc órától rengeteg a néz? a pályán, a fedett tribünre már nem is lehetett helyet találni, és a paddockban is érezhet?en sokkal több az érdekl?d?. A versenyz?k ilyenkor már sokkal inkább a versenyre koncentrálnak, velük fotózkodni kevéssé lehet, maximum ha még sok idejük van a következ? versenyig, és azt a csapattal töltik, nem pedig motorhome-jukban.
Vannak azonban kivételek is, itt mesélném el utunk legkellemesebb élményét: sok posztert szereztünk be, de mivel a Kawasakitól még nem volt, a ‘zöld csapatánál’ megkérdeztünk egy csapatpólós úriembert, hogy van-e, tud-e adni. Kövessük a boxba – mondta a pasas, és nemcsak a hátsó részre, a paraván mögé, hanem az „éles” térbe, ahol a motorokat szerelik, és ahol a versenyz?k is tevékenykednek.
Éppen ekkor zajlott a Pit Walk: az els? superbike futam el?tt 40 perccel a VIP jeggyel (kb. 50 ezer forint) rendelkez?k bemehetnek a boxutcába fotózni, dedikált poszterekért sorban állni, de a boxokba magukba nem engedik be ?ket. Nos, mi pont ekkor mehettünk be a Kawasaki boksz s?r?jébe, a csapatinges úriembert?l kaptunk posztereket, és még azt is megengedte, hogy készítsünk egy-két fotót. Mit megengedte… ? maga fényképezett le minket a boxban, Tamadával. Ekkor egy VIP néz? bejött a boxba – ?t azonban kiküldte.
Beszélgetésbe elegyedtünk, megkérdezte honnan jöttünk. Mikor közöltem, hogy Magyarországról, azonnal rávágta: „Ah, Talmacsi…” Megkérdezte, miért hagyta ott a 250-et egy – valljuk be – gyenge MotoGP csapatért, én elmondtam neki, hogy a szerz?i jogokon vesztek össze a csapattal. Látszólag örömmel és szívesen beszélgetett velünk, elmondta, hogy Hacking, annak ellenére, hogy ? hozta a csapat legjobb eredményét Amerikában, nem túl szimpatikus neki, bár ? egy kicsit vulgárisabban fogalmazott… Ahogy beszélgettünk, mellékesen megemlítettem, hogy nagyra becsülöm csapatvezet?jük, Paul Bird munkáját.
Hazaérkezésünk után néztem utána a csapat honlapján, vajon ki is lehetett ez a kedves úriember, ekkor döbbentem rá, hogy személyesen Paul Bird, a csapat f?nöke és tulajdonosa volt az!
A kawasakis fiúk laza srácok: a csapat hospitality kamionjánál találkoztam Parkes-szal, aki készségesen belement a közös fotóba. Jobb alkarján éktelenkedett két bazi nagy sebtapasz, rákérdeztem: „Mi történt a karoddal?” Mire ? nevetve ennyit válaszolt: „You know… So much wanking.” miközben jobb karjával maszturbálást imitált. Ennyire senki sem volt barátságos a versenyz?k közül, illetve hát tavaly, a néhai Craig Jones-t is ilyen der?s, vidám versenyz?nek ismerhettük meg…
A kiszolgálás alapvet?en jó a pályán. A mobilvécék nem tudom milyenek, de a paddockban, a boxok épületében egész korrekt a mellékhelység. Az étel és innivaló (vagyis a sör) kicsit drága, de nem drágábbak, mint pl. Kunmadarason, szóval nem F1 szint? az árképzés. Egy korsó sör 45-50 korona (450-500 forint), egy nagy sültkolbász mustárral és kenyérrel 600 forintra jön ki, félliteres ásványvizet pedig 30 koronáért (300 forint) kapunk.
A pálya piacoló részén árulnak ilyenkor sok mindent: komplett motorosruhák, sisakok, kiegészít?k között válogathatunk a Motodrom közepén, ott, ahogy feljövünk a célegyenes alatt húzódó közleked?b?l. A nagyobb gyártóknak és az ismertebb versenyz?knek még külön standja is van, itt általában póló, baseball sapka, makett motorok, könyvek, naptárak kaphatók.
Na és a hostessek! Nagyon szemet gyönyörködtet?ek, és ha megkérik ?ket, szívesen leállnak egy fénykép kedvéért. Szépek a cseh csajok, szépek, de a magyar lányok után csak az ezüstért küzdhetnek. Az eserny?z?, popsi és lábkivillantó többség cseh volt, de szoktak állandó hostessek is lenni, akik az egész világot beutazzák az adott csapattal. Ez a gyakorlat inkább a yamahásokra volt jellemz?, de idén nem találkoztam az ? lányaikkal.
Egy ilyen superbike vb hétvégén a család is jól tudja magát érezni, a C szektornál találhatunk a gyerekeknek arcfestést, ugráló várat és egyéb miegymást, amivel szórakoztathatják magukat, míg apuci a motorosokat nézi.
Volt még egy olyan nev? rendezvény is, hogy „Dinner in the Sky” vagyis Vacsora az égben. Ez hasonlított az Extrém Póker nev? úri flancolásra. Egy nagy asztalt felhúz egy daru kb. 20 méter magasba, az emberek pedig sportülésekbe szíjazva ülnek, közvetlenül a célegyenes fölött. Mikor megnéztem közelebbr?l, akkor láttam, hogy nem pókerr?l, hanem ebédr?l van szó. A versenyekt?l függ?en változott az ár, a legdrágább a Superbike kategóriára volt, fejenként 3500 korona (kb. 35 ezer forint) volt egy menü, ami mindössze valami számomra beazonosíthatatlan olasz kaját, meg bort tartalmazott.
A Superbike bár nagyon népszer? és rengetegen mennek ki rá, Brnóban valamiért nem olyan nézett, mint a Grand Prix, a célegyenes fedett tribünjét és a boxutca tetejét leszámítva bárhol talál magának helyet az ember, ahonnan nézheti a versenyeket.
A Stock 1000-t a célegyenesben néztük meg, ahonnan a tévékivetít?t is látni lehetett – már ha éppen nem takarta ki a kamerás daru. Amúgy ebb?l a nagy tévéb?l kitehetnének még egyet, nem csak a fedett tribünösökre kéne gondolni.
A Superbike els? versenyére átmentünk a T szektorba, ami egész kellemes, de megjártuk, mert míg tavaly még a T-nek volt beállítva a kijelz?, idén már a C szektor felé fordították. A T és a C között van egyébként a nagy motorparkoló, ahol egy-két ritkább csemegét is meg lehetett csodálni, f?leg, hogy a Ducatinak volt ott valami standja, úgyhogy csomó bolognai csoda parkolt ott, például láttunk 1098R Bayliss replikát, 1098 GP-replikát, és olasz szín? 1198-ast, hogy csak néhányat említsek.
A Supersport futamát már a C szektorból néztük, ami koránt sem volt annyira zsúfolt, mint a MotoGP alatt szokott. Valahogy hiányzott is az óriás magyar zászló, de hát nem volt kinek a kedvéért összehozni. Az idén nincs a mez?nyben egyetlen magyar sem, az egyetlen szabadkártyás a cseh Milos Cihák volt, ? az els? futamban jót meccselt az osztrák Resch-sel. Cihák egyébként az IDM Superbike-ban versenyez, de a futottak még kategóriában van, nem is értem, miért nem például Rizi kapott SBK wild cardot…
Érdekes, de a közönség se volt olyan tüzes, mint máskor. Ahányszor csak elmotorozott a helyi h?s, Jakub Smrz, mindig megfújták a kürtöket, éljeneztek, de azonkívül reakciót csak az váltott ki, amikor Fabrizio kibombázta Spies-t – ez egy általános ’Óóóó’ formájában nyilvánult meg.
A második SBK futamot ismét a célegyenesb?l néztük, készültünk a visszaútra, ugyanis a második futam leintése után két órával indult a vonatunk. Az utolsó körben már álltunk is fel, a leintést a szögesdrót mell?l néztük, amikor pedig Spies-nek felcsendült az amerikai himnusz, mi már a buszmegállóban álltunk. Az id? nagy úr…
Még visszamentünk a szállásra, ami szerencsére öt percre volt a vasútállomástól, felvettük az utazótáskáinkat, majd irány Budapest. A Hamburg-Budapest EC vonaton, csak megjegyzésként mondom, roppant idegesít?, hogy a körülbelül négy és fél órás útból egy óra már Budapest belterületén, tötymörgéssel telik. Pesti barátunknál szálltunk meg egy estére, majd másnap indultunk haza: barátom Békéscsabára, én Debrecenbe.
Zárásként még annyit, hogy a WSBK-t, mint látványosságot mindenkinek csak ajánlani tudom, f?ként az emberbarát légkör miatt. Hol máshol találkozhat az ember ennyi pénzért ennyi sztárral?
Széles utat!
Vipera
Legutóbbi hozzászólások