A teszt
Magamra öltöm a ruhát és a bukósisakot, míg a technika emberei Van Den Goorbergh
motorját melegítik. Az alkalom, hogy kipróbáld a versenymotor legjobb gépeinek
egyikét a sebesség egy olyan templomában, mint Monza – eksztatikus érzés. Még
akkor is, ha az els? számú rendszabály, hogy abszolúte ne essél… Mindegy, majd
valaki úgyis ad kölcsön a motor rendbehozására: ready and go! Egymás után rakom
a sebességeket (racing-váltó: rövid futás, precizitás) és bizony hevesen ver
a szívem a vadonatúj abroncsok meg az esés-dolog miatt. A vezetési pozíció nagyjából
ugyanolyan, mint a szériamodellé, de el?rébb helyezett – ennek ellenére egyáltalán
nem kényelmetlen, talán mert Jurgen és én hasonló magasságúak vagyunk: ennek
köszönhet?en a szélvéd? mögött is jól elférek és védve vagyok a szélt?l.
Néhány kör után aztán elkezdi húzni az ember: a motor nagyon rendes, ha nem
is brilliáns az alacsony tartományokban: úgy 1o.ooo fordulat táján kezd el tolni
igazán (ez egy átlagosnak mondható fordulatszám!), ekkor nagyon érzékenyen reagál
a gázparancsokra. Ám valamivel 12.ooo fölött ütközik ki igazán az R6-jellem:
egy rekedtes vonyítás, ami aztán egy hihetetlen magas frekvenciájú füttyé alakul,
és akkor már semmi nincs, csak a boldogság. A motor a legapróbb likak vagy megingások
nélkül, szinte extrém természetességgel, gond nélkül jut el 16.ooo percenkénti
fordulat fölé. Mondani sem kell, hogy a fékek illetve felfüggesztések remekül
végzik a dolgukat.
Jurgen gyakran használja a hátsó féket, hogy a kerék tapadását ellen?rizze,
míg magam a futóm? jellemvonásaira szeretek koncentrálni a kanyarbemeneteknél:
behúzott fékkel ívet változtatni pedig nem egyszer?, mert az ‘önkiegyenesít?’-effektus
jelent?s. Ezért érdemes er?sen fékezni a még egyenes motorral, utánaengedni,
aztán határozottan befordulni a kanyarba. A motor h?ségesen reagál le minden
inputot, nincsenek furcsa elmozgásai, sem nyers reakciói. Pár kör megtétele
után az ember megszokja ezt az egyébként nagyon nemes tulajdonságát az SS R6-nak.
Aztán mikor nehezedik a játék – az olyan gyors kanyarokban, mint a Curvone,
vagy a technikásakban, mint a Parabolica – az R6 ?szintén viselkedik: stabil
és nagyon kommunikatív. Míg te az 5o°-ban behajlott világot nézed, amint 2oo-zal
száguld feléd, a szíved meg ver, ? nyugodtnak t?nik, miközben 15.ooo-en pörög.
Legutóbbi hozzászólások