EST. 2002

Mit ér a motorversenyző, ha magyar?

Lesz-e még egy világbajnokunk? Hol tart most a magyar motorsport? Ki lehet-e törni a hazai közegből? Megannyi kérdés vetődik fel…

A hazai motokrossz bajnokcsapat, a HTS Team oldalán egy igen érdekes írás látott napvilágot, ami a motokrossz hazai helyzetére világít rá. Pár érdekes gondolatot kiragadnánk ebből a cikkből, ami a többi hazai szakágra éppen így elmondható, és egy kicsit elkalauzolja olvasóinkat a kulisszák mögé.

Piacképesség

Egyáltalán nincs könnyű helyzetben a motokrossz idehaza (és a többi szakág sem – a szerk.). Egyrészt hiányoznak azok a források, melyek nagyobb teret engednének a tehetségek gondozásához, és éppen ezért nincsenek meg a megfelelő körülmények (nincs állami támogatás, súlytalan a szövetség, elenyésző a szponzori jelenlét – a szerk.). A hazai bajnokság színvonala nem mérhető össze még Szlovákival, Csehországgal és Ausztriával sem, a sportág vezető európai hatalmairól, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia vagy Belgium, nem is beszélve! Magyarul, aki itthon tölti a junior éveket nemzetközi lehetőség híján, kilométeres hátránnyal indul a külföldi ellenfeleihez képest.

Szvoboda Bence (a dobogó közepén) jelenleg a cseh MX2-es bajnokság éllovasa

A fejlődéshez erős mezőny, és technikás, szakszerűen előkészített pályák (valamint képzett edzők – a szerk.) szükségesek. Pont a legfontosabbak hiányoznak itthonról. Egy erős mezőnyben a versenyző rá van kényszerítve, hogy az utolsó méterekig a maximumot hozza ki magából, hiszen minden  pozícióért kemény csatákat kell megvívnia. A technikás, és megfelelően előkészített pályák pedig olyan mentális és motorkezelési kihívásokat támasztanak a versenyzők elé, hogy folyamatosan feszegetniük kell a határaikat. Ezek a körülmények nevelnek nemzetközi szinten ütőképes motorosokat a srácokból! Ha az alapok hiányoznak, vagyis ha 7-15 éves korig ezek a mechanizmusok nem, vagy rosszul rögzülnek, egy-két kivételtől eltekintve esélytelenek lesznek külföldön. Ezt a hátrányt tehetséggel már nem igazán lehet ledolgozni, nemzetközi tapasztalatok kellenek hozzá, és tudatos edzésmunka. Ez utóbbi szintén hiánycikk idehaza.

Versenyképesség

A motokrossz (mint az összes technikai sport – a szerk.) rendkívül összetett, ezért 100% felkészülést igényel. Ha minden technikai vívmány a rendelkezésre áll, ami ma súlyos pénzekért érhető el csupán, még mindig csak 50%-on állunk (már ez a tényező elég sok esetben gátat szab a sikereknek – a szerk.) A másik 50%-ot a versenyző teszi hozzá, akinek mentálisan és fizikálisan is a topon kell lennie. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem létezhet más a számára, csak a sport. Nem adhatja fel, bármekkora akadályt is gördít elé a sors. Ha kilencszer bukik el az úton, tizedjére is feláll. Minden nap tudatosan kell edzenie a testét: bringa, futás, súlyzózás, motorozás. Nincs pihenés, nincs nyaralás, nincs gyerekkor!

Lackó Máté tavaly nyerte meg a gyorsaságisok ADAC Juior Kupáját Németországban

Ha ez mind összeáll, akkor beszélhetünk 100%-os felkészültségről, magyarul: versenyképességről. Máshogy nem lehet sikeresnek lenni ebben a sportban sem! Ezek a srácok 7-8 éves korukban kezdik el a motokrosszt (egyesek korábban), így mikor a nagykorúság küszöbére érnek, már bennük van 10 év kemény munkája. És a beletett energia, nem mindig egyenesen arányos a siker mértékével! További fontos tényezők játszanak közre, hogy mitől lesz valaki jó versenyző. Nem hiába mondják azt a szakértők, hogy egy bizonyos pontig megtanulható a sport, de azt a nem látható pluszt, ami elválasztja az átlagos versenyzőt a jó versenyzőtől, na azt a génekben kell hordozni!

Lehetőségek (ezeket már mi tesszük hozzá)

Csúcsszériákban nagyítóval kell keresni a magyarokat. A MotoGP-ben Talmácsi Gábor óta nincs hazai szereplő, a kiugró eredményről nem is beszélve. Talmácsi 10 éve lett világbajnok! A Superbike-világbajnokságon van egy Sebestyén Péterünk (SSP600), valamint egy magyar csapatunk, a Team Tóth, de nekik most nincs magyar versenyzőjük, és valljuk be, hiányoznak tőlük a kiugró eremények. A motokrossz-vébén szintén van egy magyar csapat, a Husqvarna Maurer Racing Team, viszont ők sem foglalkoztatnak hazai versenyzőt. Pedig motoros tehetségek jócskán vannak az országban, csak az ő anyagi hátterük a környező országok bajnokságainál véget ér. Motokrosszban Csehországban és Németországban érnek el sikereket a magyarok (futamgyőzelmek, dobogós helyezések), gyorsaságiban az Alpok-Adria sorozat és az ADAC-versenyek (bajnoki címek) szippantják fel a hazai tehetségeket.

Kovács Ádám Zsolt junior szuperkrossz Európa-bajnok lett 2016-ban. Jelenleg az egyetlen magyar gyári motorversenyző. 2017-től 5 éves szerződés köti a Yamahához. Egyelőre neki van a legnagyobb lehetősége világbajnoki szinten versenyezni

Róluk legalább itt-ott lehet hallani. Van egy pár hazai istálló, melyek lehetőségeikhez mérten patronálják a hazai pilótaállományt. Ilyen például – a teljesség igénye nélkül – a H-Moto Team (gyorsasági), és a HTS Team (motokrossz). Őket azért elvétve lehet látni a szélesebb médiában, mviel van hírszolgáltatásuk, a többi szakág képviselőiről csak a szemfülesek tudnak. Hallottatok arról például, hogy jövő hétvégén rendezik az endurósok Magyar Nagydíját Parádfürdőn? Vagy hogy gyorsasági oldalkocsis VB-futam volt múlt hétvégén a Pannónia-Ringen? És azt, hogy július 8-9-én Motokrossz EB-t rendeznek Kiskunlacházán? A június 10-i U21-es Salak EB megvolt Nagyhalászban? A hardcore rajongókon kívül ezek bizonyára új információk még egy átlagos hazai motorosnak is!

A pénz mindent megoldana?

Ennek a kérdésnek a megválaszolására elég csak dicső labdarúgásunkat felhozni. Az elmúlt 7 évben lehívható TAO-s milliárdok mesterésgesen jobb körülményeket teremtettek ugyan, de a sportszakmai előrelépés még várat magára. Általánosítani badarság volna. Valószínűleg a magyar motorsport helyzetét sem oldaná meg egyik napról a másikra egy feneketlen pénztárca, de azért sokat segítene rajta. Egy működőképes rendszer megalkotásához viszont idő és szaktudás is kell, és mi még – kis túlzással – nem voltunk képesek a történelmünk során önállóan olyan rendszert megalkotni, amelyik működőképes lett volna.

Zsigovits Norbert (balra) a magyar endurózás nagy ígérete. Tavaly ő lett a MAMS Év Versenyzője. Mellette ifj. Németh Kornél, a hazai terepmotorozás legeredményesebb és legismertebb alakja

Előrelépések vannak azért a magyar motorsportban, ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A csúcskategóriák az EnduroGP kivételével ugyan nem (MotoGP, WSBK, MXGP), de több nemzetközi széria is ellátogat hozzánk, ahogy fentebb említettük, és azért időről-időre előkerülnek a semmiből olyan “műhelyek”, melyek egy kis nyilvánosságot élvezhetnek eredményességük okán. A Magyar Motorsport Szövetség idén elindított egy hivatalos edzőképzést, hogy a hazai „hobbiedzők” tudását kiegészítsék, és ők rendszerbe foglalva adhassák tovább azt a jövő generációinak. A tenni akarás és a szenvedély sem hiányzik a résztvevőkből, de még nem került a „volánhoz” az az ember, aki az egész motoros társadalom feltétel nélküli bizalmát élvezve összefogná, és egy irányba terelné a hazai motorsportot. Addig sajnos a megváltás is várat magára…

ugrás fel