Akinek bejön a manga, mint m?faj, annak biztosan nagyon fognak tetszeni Yutaka Igarashi munkái – aki amolyan ‘bomoltt agyú’ japán tervez?mérnökként (persze jó értelemben) igazán elvont ötleteit analóg vázlatfüzetbe és digitális vizuáltechnika segítségével valósítja meg.
Hogy a mester alkotásai valaha lesznek-e halandó ember keze által is tapinthatóak, nagy kérdés – de ha úgy vesszük, cseppet sem fontos. Ezek tipikusan azok a motorok, amiken az ember hosszú tízperceken át legelteti a szemét, de amúgy a többség nemigen tudna velük mit kezdeni.
|
|
|
|
|
Igarashi mester 2008-ban két valóban egyedi koncepciómotort hozott tet? alá: az egyik egy café racer, a másik pedig egy ‘robotmotor’, azaz egy vezet? nélküli sportgépezet. Míg el?bbi az extrém stilisztikai megoldásaival kényezteti szemünk és agyunk ingerülettovábbító pályáit, a második egyszer?ségével és meglehet?sen innovatív mivoltával arat.
|
|
|
|
|
A robotmotor a gyorsasági szakág ‘Deep Blue’-ja. Hogy miért? 1997-ben, egy tucatnyi évvel ezel?tt elkészült az a számítógép, amely kihívta és megverte a regnáló sakk-világbajnokot, Garri Kaszparovot. Ez szinte elképzelhetetlen tett volt annakel?tte. Ahogyan most is az, hogy egy kompjúter-vezérléses izé a versenypályán gy?zze le mondjuk a MotoGP leggyorsabb motorosait. Pedig ha hinni lehet a hittételnek, a cél valami ilyesmi: megdönteni a körrekordot (szimpla gyorskör) egy pályán… szép kihívás. Mi akár Rossival is összeeresztenénk a beépített telepekkel ellátott, elektromos er?dorrással szerelt, autonóm hidraulikus rendszer segítségével ‘önkormányzó’ mangamotort.
Soha ne mondd, hogy soha…
Legutóbbi hozzászólások