Sok megoldás lehetne a problémára. A probléma maga az, hogy ez a motor nincsen sorozatgyártásban. Lehet, a bajor mérnököknek kéne többet járni a Kanárira’ fiesztázni, vagy Gonzaleznek kéne gyakrabban meglátogatni az Octoberfestet, és sörmámorban a testiségig vinni a dizájnolásról alkotott nézeteit az ottani mérnökkel szemben. Akkor összejöhetne… vagy egyszer?en csak a zsebébe kéne nyúlnia a BMW-nek, mint ahogy néhány gyár már megtette korábban, hogy egy szériaérett koncepciómotor terveit megvásárolta, és limitált számban kiadta a modellt. A D1200R bizonyosan megérett rá: a forma brutál, a tervezés a mai elvárások szerint is high-tech, a kidolgozás aprólékos.
Pablo Gonzalez és Carlos Beltran vágtak bele az R1200R átalakításába. A formatervezés f?leg el?bbi, a tenerifei születés? Gonzalez munkája, akinek nevéhez már f?z?dik egy s más, mint magánprojektek a motortervezés terén. Egy teljesen új motorkerékpár az, amit létrehoztak: gyakorlatilag csak az er?forrás és a hajtás maradt érintetlen. A váz, a futóm?, az idomok, mind-mind Pablóék gyermekei.
Nem aprózták el a dolgokat, annál sokkal többre vágytak, minthogy fotosoppos képeik körbehaknizzák a motorvilág közkedveltebb fórumait, ’oszt jó napot. A közel egy éves munka az adatgy?jtéssel kezd?dött. Egy teljesen széria BMW R1200R-t aggattak tele szenzorokkal, majd pályatesztek során felhalmoztak egy rakás olyan információt, ami alapján funkcionálisan is jól m?köd? motorkerékpárt tudtak újjáépíteni. Az R1200R ennél a pontnál be is fejezte Földi küldetését: darabokra szedték, majd a f?alkatrészek anyag- és terheléselemzése után elkezd?dött a m?sor: az újratervezés.
Egy darab papírral, és egy ceruzával indult minden. Skiccek jöttek, mentek, a vonalakból formák, a formákból tervek lettek, lassan-lassan olyan min?ségben, amit már érdemes volt grafikai programokkal is vizualizálni. A tervezés utolsó fázisa, a 3D modellezés és a CAD tervezés vette el az id? oroszlánrészét, de a folyamatábra végén ott volt, ott van a kézzel fogható, az egyedi, a mindentviv? BMW – illetve ott van, ha legyártják.
Egy darab készült eddig bel?le, melyen Pablóék elvégezték ugyanazokat a méréseket, melyeket az R1200R-en, és kis finomítások árán az eredményt tökéletesnek ítélték meg. A váz egésze alumíniumból készült marásos technikával, az els? fék a Buell X12 sajátja. Az els? futóm? legalább annyira szürreális a mai szemnek, mint a Bimota Tesi ugyanazon szerve. A lámpák LED-sorokból készültek, a pokolba küld? kipufogó az Akrapovic terméke. Vajon a bajorok hasát mennyire feküdné meg egy effajta formabontó eszköztár?
Legutóbbi hozzászólások