EST. 2002

GéPé morzsák

Ugye emlékszünk még de Angelis és Capirex összeakadására a catalunyai ringen, aminek egy amolyan csattanósabb bukás lett az eredménye? Bár Alex egész jól elkerülte a sérüléseket, és szinte egyb?l visszaállt volna a versenybe, az öreg Lorist bizony úgy kellett összeistápolni a szalmabálák közül, és mint utóbb kiderült, nem csak szimulált a derék olasz: a betlin kívül kartörés lett az eredménye a spanyol kalandnak. Bár Costa doktor rohamlépt? gyógyulásról és – csontösszeforrásról beszél, semmiképpen sem engedi meg Lorisnak a brit nagydíjon való motorozást – azonban az asseni indulás már most 100%-nak t?nik. Gép nem állhat lovas nélkül Doningtonban, mondja a Rizla, úgyhogy el?vették a dobozból a jelenlegi AMA Superbike címvéd? fenegyereket, Ben Spiest, hogy tegyen egy-két versenykilométert a #65-ös motorba.

A választás koránt sem véletlen, Ben szereplése ez idáig is biztosnak volt mondható a MotoGP sorozatban, most csak az id?pont kúszott el?rébb. Eredetileg stílusos laguna secai antrét, majd a kés?bbiekben indianapolisi csapatást terveztek a gyári Suzukival karöltve – szabadkártyásként -, a debütálás így azonban a jöv? hétre datálódik. „Nagyon örülök neki, hogy elindulhatok Doningtonban. Egyáltalán nem ismerem ezt a pályát, és még a motort sem teszteltem igazán, fogalmam sincs a kvalifikációs gumikról, de a versenyabroncsokról sem, így nincs rajtam igazán nyomás – nem is várok túl sokat magamtól. Az egész arra lesz jó, hogy élvezzem a hétvégét, és kicsit belelássak a dolgokba, mi hogy m?ködik. Így Laguna Secaban már kicsivel több rutinnal vághatok neki a távnak.” Spies álma egy teljes szezonos MotoGP szereplés lenne, már a jöv? évt?l.

Ki gondolta volna, hogy Gibernaut láthatjuk még MotoGP motoron? Ráadásul pont azon a Ducatin, ami oly kevés örömet hozott a spanyolnak az utolsó évében. Ha a tabellára nézünk, bizony mondhatjuk, hogy krízisben van a bolognai gyártó. Igen, nem kell felsóhajtani, a klaviatúrára sem kell csapni, Stoner az egy más világ, ? az egyedüli ugye, aki tartja az olasz márka becsületét. Annak az olasz márkának a becsületét, akik tavaly beleírták magukat a motorversenyzés nagy könyvébe, akik kicsi olasz városból jöv? kicsi olasz gyárként megbüfiztették a négy nagy japánt, amikor is a konstrukt?ri, a csapat és az egyéni VB címmel a puttonyban távoztak a csatatérr?l. Elvittek mindent, amit lehetett, jól laktak – de repetáznának persze. Csakhogy ebben a mez?nyben már semmi nem olyan egyszer?, mint tavaly, pedig akkor sem puszira és csókra adták a pontokat. Nem mennek a Desmosedicik, f?leg a kanyarba befelé nem, hiába a legendás kigyorsítás, a statisztikákból már tudjuk, Marco Melandri topspeed koronájáért ugyanannyi vébé pontot adnak, mint bármelyik tizenkettediknek a sorban.

Szóval Gibernau jöv? héten a GP08 és a GP09 nyergében. Filippo Preziosi, a Ducati Corse feje örül, Sete örül, ennél tán nem is kell több; a spanyol természetesen a maximumot akarja kihozni magából, ezt ígéri. Mindenesetre nyilván érzékelik a Ducati emberei, hogy itt valami nincs rendben: szép dolog, hogy Casey hozza az eredményeket, de csapat, hovatovább, márka szinten ez egyel?re fityisz – na jó, annál azért egy kapavágásnyival több. Ennél süpped?sebb lápban már csak a Kawasaki fürdik: bár Hopkins az év elején még ötödik hellyel is kényeztette a zöldeket, Anthony Westet egyenesen japánba küldték, hogy a mérnökökkel elbeszélgetve gombolyítsák fel a tapadni nem akaró hátsó kerekének ügyét. Utol lehet érni a Hondát meg a Yamahát?

ugrás fel