Az igazi, hamisítatlan, klasszikus nakedbike. Ennyi a Monster, legalábbis ha egy darab primitív mondatba akarunk s?ríteni mindent, ami az utca motorosának kellemes lehet. A vonalak harmonikus szépsége, a GP-világból behurcolt váz, a blokk hibátlan ketyegése már sejtetni enged valamicskét, de ez még mindig édeskevés a boldogsághoz. Ezt a motort él?ben kell végigméregetni, hogy csatát nyerhessen a szívünk ellen indított rablótámadásban.
A gyökerek a 90-es évek elejére nyúlnak vissza, ekkor került ugyanis piacra a Monster. Sokat nem cicózott a népszer?ségi mutatók tekintetében, kisvártatva kultuszmotor lett. Azóta kisebb-nagyobb változtatások illetve ráncfelvarrások tartották életben az eladási statisztikákat, ám Borgo Panigale-ban 2008-ra elérkezettnek látták, hogy teljes dizájn- és m?szaki generálon essen át a meztelen csábító.
Hogy szép-e? Szerintünk nagyon, és valószín?leg ezzel nem vagyunk egyedül. Hiába is keresnénk mutatós dizájn elemeket, a Monster abszolút smink- és csicsamentes. Csupán két meghatározó szín, fekete és piros játsza körbe a Ducatit, na meg a nyersen fényl? fémfelületek.
A váz zseniálisan néz ki, a rajta terpeszked? széles tank az el?dökhöz nyúl vissza formavilágában. Az ovális osztott fényszóró kicsit MV Agusta beütés?, mondjuk ami ott „cool” volt, az itt is az, úgyhogy nincs harag. Az alumínium segédvázról is ódákat lehetne zengeni, de röviden annyi elég, hogy több van benne, minthogy csupán szerkezeti elemként funkcionáljon; utóbbit meghagyták a japánoknak.
A váz a bolognaiaknál megszokott térhálós történet. Ebb?l sem akármi azonban: a Hybrid Trellis néven futó kreáció megnövelt átmér?j? csövekb?l áll; ugyanez a koncepció tette stabillá Casey Stoner GP07-ét a világbajnokságon, tán itt is állni fogja a sarat. A vezetési pozitúra is változott: a kormánycsutkák az üléshez közelebb, a lábtartók pedig el?rébb és lejjebb helyezkednek el. Mindössze 77 centis ülésmagasságával és 163 kilós súlyával az alacsonyabbaknak sem lesznek izzasztó pillanatai a kocsisorok között araszolva.
Futóm?vileg sem hagynak persze cserben az olaszok. Elöl a Showa termékei díszelegnek, 43 mm-es cs?átmér?vel upside-down elrendezésben, hátul a Sachs központi rugóstagján állíthatunk húzó- és nyomófokozati csillapítást. A fékek a beharangozó szerint a legjobbak a kategóriában, 320 mm-es tárcsákhoz négydugós Brembo féknyergek csatlakoznak.
A mennyei testbe 90 fokos hengerszög? ’L’ elrendezés? V2-es er?forrás lehel életet. A blokk légh?tés?, a szelepeket a már-már Ducati védjegy kényszervezérlés kezeli. Er?södött a Monster el?deihez képest, maximálisan 80 lóer?t tesz le az asztalra 9000-nél, 7750-es fordulatnál pedig 69 Nm-es nyomatékkal dolgozhat.
Az új modellre ugyanazt a hengerfejet applikálták, ami a Hypermotard és Multistrada gépeken is bevált. Hogy még inkább örülhessenek a Ducatisták, Bolognaból ritkább szerviz intervallumokat is ígértek a 696-os szörnyeteghez, így több kredit marad naftára. Nem utolsó szempontok, f?leg ha egy sanda pillantást vetünk a hazai benzinárakra…
Legutóbbi hozzászólások