A Ducati Corse megcsinálta, a szórványos sikerek után valóban világbajnoki szintre emelt egy prototípust. Ezt ma már jól tudjuk, de valószín?leg sejtettek valamit maguk a bolognaiak is, mikor 2006 júniusában, a mugellói Olasz Nagydíj el?estéjén váratlanul lerántották a leplet a Desmosedici RR nev? modellr?l. Talán sejtették, hogy gy?zelemmé érik a sokévnyi mérnöki és versenyz?i munka a pályán, talán nem: az azonban biztos, hogy olyat tettek azon a kora nyári napon, amit el?ttük még egy motorgyártó sem merészelt: gyorsasági királykategóriás motor utcára szánt, forgalomba helyezhet? replikáját mutatták be a nagyközönségnek.
Az idei, Stoner nevéhez f?z?d? vb-cím hullámait meglovagolva meg is kezd?dik a Desmo RR sorozatgyártása, méghozzá október második felében. Az el?rendelések alapján 1.250 példány mindenképpen gazdára lel, a relatíve nagy érdekl?dés ellenére viszont a Ducati úgy döntött, másfélezer darabban maximálja az új faj egyedszámát.
A Desmosedici RR tipikusan az a motor, amelyr?l a képek többet mondanak el minden adatnál vagy m?szaki jellemz?nél. Gyönyör?en kivitelezett motor, amit a versenyzés szellemében, minimalista stílusban alkottak meg Borgo Panigalében. Ferde acél cs?váz-szerkezet, rafinált futóm? és teljes egészében karbonrost idomzat… exkluzív, extravagáns, ezoterikus… akárcsak maga a vonalvezetés tervez?je, Alan Jenkins, aki egyebek mellett a MotoGP-s Desmosedici aerodinamikai fejlesztését jegyzi. A vizsgálatunk tárgyát képez? széria-sportmotor e tekintetben a GP6, azaz a 2006-os versenygépre ütött, formai agresszivitását onnan vette örökbe.
Elektronikus, többfunkciós m?szerpanel kerül az RR-re LCD kijelz?vel, ugyanaz az alkatrész, amelyet az idei, GP7 jel? Ducatira szerelnek és amelyet a Digitek és a Ducati Corse közösen készített el. Benne megtalálható minden, ami csak egy motoron ül? embernek hasznos információ lehet, talán ha a t?zsdeindexek napi alakulásáról és a várható id?járásról nem szolgáltat adatokat a kütyü. A Ducati Data Analyser (DDA) rendszernek köszönhet?en a pilóta három f? adatot láthat a képerny?n: sebesség, fordulatszám, pillangószelep nyitottsága százalékban, motorh?fok, összes km, körid?… majd a megszerzett adatokat a különféle beállítások tükrében összevetheti, elemezheti.
A motort Vittoriano Guareschi házi tesztpilóta hathatós közrem?ködésével hozták tet? alá, aki többszáz munkaórát töltött el az RR nyüstölésével. Szükség is volt erre, mert maga a projekt nem mindennapi. Els? ízben alkalmaz a Ducati hibrid vázat, amelynek geometriája egyébként úgyszintén a GP6-éra hajaz. A szerkezet meghatározó jellegzetessége a kormány és a hengerfejek közvetlen összeköttetése, ami optimális merevség-tömeg arányt biztosít, meg persze pontos vezethet?séget. A nyeregmerevít? váz karbonból készült, a leng?villa alumínium, természetesen közvetlenül a GP-b?l. Ragyogó menetstabilitás, súlyelosztás jellemzik.
A hátsó felfüggesztési séma a GP6 modellt idézi, ami a rugóstag elhelyezését illeti, míg el?re egy Öhlins FG353P fordított, 43 mm szárátmér?j? villa került, ami teljesen állítható, de az Öhlins m?helyéb?l került ki a hátsó rugóstag is. El?ször kerülnek Ducati motorra a Marchesini hétküll?s magnéziumötvözet? felnijei, amik dizájnban ugyancsak a GP6-os versenyparipát idézik. A Bridgestone kimondottan ehhez a modellhez fejleszetett egy pár abroncsot, ami szerkezetben, méretben és profilban megfelel?. És természetesen nem maradnak el min?ségben és teljesítményben a fékek sem, a beszállító ki más lenne, mint a Brembo: egyblokkos, radiálsian szerelt, 34 mm-es, négydugattyús nyeregpár el?l két félig úszó, 330 mm-es, acél fékez?felület?, 5 mm vastag tárcsával. Hátul kétdugattyús féknyereg (34 mm) és fix tárcsa, 240 mm-es.
A kipufogórendszer 4-2-1, 42 mm-es cs?átmér?vel, 0,8 mm-es falvastagsággal, AISI 309 acélból. A berendezést pass-by szeleppel látták el és egy bels? tompítóval végz?dik a farokrésznél, aminek két kijárati nyílásán keresztül a gázok fölfelé is távozhatnak. A farok fels? részén beépített karbon-kerámia burok található, ez ugyanabból az anyagból készül, mint a Forma-1-es versenykocsik kipufogó-kéményei. A motort egyébként egy kiegészít? kittel adják át annak a bizonyos másfélezer szerencsés flótásnak: ezek a 102 dB-es zörejt kelt? pályaalkatrészek még tovább srófolják a motor teljesítményét.
Apropó, motorteljesítmény… 200 LE 13.800 percenkénti fordulat mellett, nyitott kidörrent?vel mérve, nyomatékban 11,8 kgm 10.500-on. A D16RR egy mestermunka: furat x löket arányait (86×42.56), dezmodromikus hajtását, alkatrészeit, szelepszögeit, hengereinek tengelytávolságát tekintve megegyezik a GP6 versenymotor soft pulse sémájával. A váltó hat sebességes és természetesen kivehet?, a kuplung száraz, többtárcsás. Szelep és hajtókar egyaránt titániumötvözetb?l készült, az égésterek kompaktak – a kompresszió aránya 13,5:1. A befecskendezés agya a Magneti Marelli 5SM vezérl?egysége, a pillangószelepek 50 mm-esek, az injektorok tizenkét lyukasak. A blokk, akár a MotoGP-ben, tehervisel? és szerkezeti merevít? elem.
|
Legutóbbi hozzászólások