Vándorolnak a történelmi motormárkák az Államokba: nemrég a kultikus robogó, az olasz Lambretta óceánon való átkelésér?l adtunk hírt, most pedig az angol Nortonon a sor.
Az öreg kontinensen már-már feledésbe is merül a Norton név, így nincs más hátra mint átkelni a nagy vízen, és szerencsét próbálni, feltámadni, tovább élni. Ugyan a fejekben az van bent, hogy az ázsiaiak törnek el?re megállíthatatlanul a motoros piacon, azért nem árt szemmel tartani az amerikaiakat sem: szép lassan a birtokukba kerül ugyanis jónéhány, a világ motorkeréképáros történelmének meghatározó márkája. Történik mindez nagy csinnadratta és hírverés nélkül, lásd a Ducati-esetet. A Ducati – talán sokaknak új az információ – a TPG nev? amerikai befektetési alap tulajdona annak ellenére, hogy a gyártás helyszíne továbbra is Európa.
A Norton-ügy egy kicsit más, egy kicsit trükkösebb: ezúttal arról van szó, hogy az új, portlandi illet?ség? tulajdonos miután megvette a márkát, új útlevéllel is ellátja. Nem furcsa egy kicsit egy Norton, pláne egy Commando 952 – aminek puszta említését?l remegni kezd az angol motorokat imádók jobb csuklója – egy sávos és csillagos lobogó elé állítva?
A márkamigráció és tulajváltás óhatatlanul hozza magával azt, hogy „hibridek” születnek. A fentebb említett Lambrettát például az egykori ?si piaci rivális Piaggio motorjaival rakják össze Seattle-ben – de hogy miért? Tudja a fene. De Nortont is szereltek már a másik angol nagy, a Triumph blokkjaival – a Triton modellr?l van szó, amelyhez a Norton Featherbed adta a vázat, a Triumph pedg az er?forrást. Ezúttal azonban nincs tervben az európai alkatrész-import, az amerikaiak 100%-ig házon belül oldják meg a gyártást.
A kéthengeres, 952 kcm-es blokk mindazonáltal az albioni hagyomány útját járja: párhuzamos szerkezet leveg?-olajh?téssel, 961 kcm effektív lökettérfogattal. A legnagyobb teljesítmény 80 LE, a forgatónyomaték 95 Nm – azt azonban nem tudatta a gyártó, hogy milyen fordulatszámok mellett. A váltó öt sebességes.
Mindez egy olyan futóm?be helyezve, ami valahol félúton helyezkedik el az ortodox, ultraklasszikus és a modern között. A kett?s bölcs?szerkezet? acél cs?váz, a nagy fels? rész (amelyben a benzintank is helyet kap) a régmúlt id?k öröksége és a felfüggesztések is hagyományos típusúak – a pedigréjük rendben van (Öhlins). A fékek a Brembo arany szériájából származnak, 320 illetve 220 mm átmér?j?, tradicionális tárcsákkal érintkeznek (el?l négy, hátul két dugattyú). A motor vonalvezetése nagyon tetszet?s, a tervez?k okosan tették, hogy meghagyták a Commando „brit ízét”, és óvakodtak az extravagáns, merész megoldásoktól.
A járm?b?l egyébként már elkészült az els? száz darab, és ha minden igaz, el is kelt. Az USÁ-ba áttelepült Norton nem kér el?leget a rendeléskor, ehelyett egy várólistára teszi a jelentkez? ügyfeleket, így ha valaki eláll vételi szándékától, a sorban utána következ? annál hamarább kapja meg a gépet. További információk a www.nortonmotorcycles.com weboldalon találhatóak, aki – netántán – a várólistával próbálkozna, itt egy e-mail cím: jeff.springston@nortonmotorcycles.com .
Legutóbbi hozzászólások