MV F4 1000 S

Összességében ez az 1000-es az MV ‘ötcsillagos’ hagyományát folytatja.
Technológiai triunfus, maximalizmus a részletekben (egyedül a m?anyag irányjelz?k
t?nnek olcsónak).

Az MV F4 1000 S-r?l írták:

‘A japán négyhengeresekhez képest elég er?s a motor hangja és bizony
magasabb tartományokban rezgések is jelentkeznek, különösen a lábtartón.
Ugyanakkor a vezetési pozíció kiváló: a nyereg magasan van és széles, az ember
biztonságban érzi magát gyorsítás közben. A kormány eléggé messze van, a tank
meglehet?sen keskeny a nyereggel való találkozási pontnál, így nehéz a térdet
kényelmesen megtámasztani.’

‘Leírhatatlan érzés érinti meg az ember szívét, mikor bekapcsol a négy
henger. A hangzás teljesen egyedi.’

‘Miel?tt bárkinek is eszébe jutna: az F4 semmiben sem hasonlít a Ducatira.’
(a fent említett Tamburini korábban Borgo Panigalében dolgozott, a szerk.)

‘Meggy?z?ek a járm? reakciói: elég hozzáérni a gázhoz, és máris kész a
válasz. Nincs késés, nincs holtjáték, egy élvezet az egész.’

‘Konklúzióként: az F4 talán nem éri el a japán kínálat csúcsmodelljeinek
színvonalát, de összességében igen szimpatikus motor. Még legelszántabb
ellenlábasainak is (vannak ilyenek?) el kell ismerniük, hogy egy unikumról van
szó. Ez természetesen az árára is igaz, ami csak kevéssel van 19.000 euró alatt.
A futóm? hatékony, modern. Az üléspozíció meg a blokk már nem annyira modernek,
nem versenyezhetnek a japánokkal. Nem egy könnyen kezelhet? sportmotor, nem
az a fajta, amire csak szimplán fölülsz és mész vele. Lépésr?l lépésre kell
kiismerni, azonban ha barátságba kerülsz vele, egyedülálló biztonságérzetet
nyújt. Sok paraméterben verhet?, ez biztos, de nem számít. Azok motorok,
ez meg egy MV.‘