Benelli

A kezdetek

A Benelli céget 1911-ben Pesaroban alapította Teresa Benelli, egy özvegyasszony,
aki hat fiának szeretett volna ezáltal biztos megélhetést nyújtani. A hat fiú
(Giuseppe, Giovanni, Francesco, Filippo, Domenico és Antonio) érdekében zálogba
adta a családi vagyon egy részét, így megnyithatták üzletüket (Benelli Mechanical
Workshop), ahol a korai id?k autóit és motorkerékpárjait javították, valamint
különböz? pótalkatrészeket gyártottak.

1920-ban építették meg els? motorjukat a 75 köbcentis, egyhengeres, kétütem?
motort, amit egy kerékpár vázára rögzítettek. Az els? igazi motorkerékpár 1921-ben
készült egy addigra már 98 köbcentisre n?tt motorral.

2 évvel kés?bb, egy kifejezetten versenyzésre átalakított modellel az egyik
fivér, az örökmozgó Tonino nyeregbe pattant és megmutatta nagyszer? természetadta
tehetségét. Így kezd?dött sikerekben b?velked? karrierje, amely elismerést hozott
a gyárnak is, bebizonyítva kimagasló konstrukciós képességeit.
Tonio Benelli, egy 175 köbcentis twin-tengelyes motorral 4 olaszországi
versenyt nyert szinte egyhuzamban (1927, 1928, 1930, 1931-ben), mígnem 1932-ben
az egyik verseny közben súlyos baleset érte, amely hirtelen keresztbetörte szépen
ível? sportpályafutását.

A siker

A gyár a második Világháború alatt elpusztult, de a fivérek megtartották lelkesedésüket,
így a háború után a vállalkozás ismét feléledt és még nagyobb hírnévre tett
szert.
1939-ben Ted Mellors Benelli motorral megnyerte a Tourist Trophy-t.
A hatvanas években az abszolút bajnokok a szintén Benellivel motorozó felejthetetlen
Tarquinio Provini és Renzo Pasolini voltak. A versenyekbe fektetett
hatalmas energia 1969-ben meghozta gyümölcsét, mivel Kel Carruthers megnyerte
a 250 cc Világbajnokságot.

1962-ben a Benelli és Motobi (ez utóbbi céget Giuseppe Benelli alapította,
miután fivéreivel nem értett egyet és kivált, de hamarosan ismét csatlakozott
a családi vállalkozáshoz, véget vetve ezáltal a családi összet?zéseknek) naponta
több mint 300 motort állított el?, és 550 alkalmazottjuk volt.

A problémák

Néhány évvel kés?bb a japán gyárak piacra törésével az európai gyártók válságba
sodródtak, így a kerülhetett sor arra, hogy a Benellit 1971-ben egy argentín
üzletember, Alejandro De Tomaso vette meg, majd egy évvel kés?bb az ? kezére
került a Moto Guzzi is.
A motorok küls? megjelenésében megmutatkozó nagymérték? fejlesztés következtében
rengeteg új modell jelent meg a piacon. Néhány ezek közül inkább technikai szempontból
volt jelent?s (a felejthetetlen 750 ennek következtében 900 köbcentissé változott,
amelyet egy sorba rendezett, 6 henger hajtott), de amelyek ugyanakkor min?ségi
szempontból nem voltak piacképesek. A Benelli piaci részesedése nagymértékben
lecsökkent, és a cég dics?séges pályafutása megtorpant, nyomában csak csalódás
és az elveszett lehet?ségeken való kesergés maradt.

Az újrakezdés

A Benelli nevet továbbra is életben tartotta néhány lelkes motorrajongó, és
1989-ben az újjáépítés reménye csillant fel a Pesaro egyik munkatársa Giancarlo
Selci által. Az id? akkor még nem érett meg az újrakezdésre, de pár év múlva
1995-ben, amikor Andrea Merloni hivatalosan átvette a cég vezetését, a Benelli
már ismét régi fényében ragyogott.