Gerald Kiska motortervezési stílusával szemben az ember egész egyszer?en nem maradhat közömbös: vannak, akik megvadulnak érte, vannak, akik fanyarabban reagálják le. Kiska az elmúlt id?szak tán legellentmondásosabb formaterveit tette le az asztalra.
Ezekb?l a tervekb?l a KTM jónéhányat sikerrel meg is valósított, presztízzsé nemesítve, védjeggyé emelve a szögletességet magát. Az egyetlen ív nélkül elért lendületesség, fiatalosság, agresszivitás valóban hamar híres lett, mint ‘Kiska-stílus’. Egy ilyen motor észrevétlen nem marad – tetszik vagy sem.
No de ismerjük már jól a Duke-ot, érkezzenek hát a preparátor mesterek. Most éppen Mark Dugally, aki egy R-es modellel kezdett munkába. A végeredmény valami egészen radikális és egészen érthetetlen valami lett, melynek fed?neve ‘Superspinne’, azaz szuperpók.
Az elüls? idomzat egy különleges kidolgozású karbonrost elem, melyet kézzel készítettek a m?helyben. Nem a leonardói letisztultság sugárzik ebb?l az elemb?l és aerodinamikai aggályok is felmerülhetnek. Jópofák a lámpák és a tankba ültetett m?szerpanel, a motor hátulja viszont újabb kérdéseket vet fel.
A farokidom ultrarövid, mintha egy láncf?résszel nyiszantották volna le (lehet, hogy tényleg?), és nézze meg a kipufogót a nyájas olvasó. Herr Dugally úgy hagyta a blokkot, ahogy széria állapotában volt, 130 lóer?vel azért el lehet közlekedni különösebb reszelés nélkül is. Néhány Superspinne-logó, és kész is. Na, milyen lett?
Legutóbbi hozzászólások