A rászerelt elemek és az idomzat 2009-es színpalettáról már ismert Pearl White fényezése illetve a váz és a leng?villa Sparkle Blue kombinációja – szerintünk – telitalálat, persze ízlés dolgában nincs helye fikának. Tetszet?sek az új grafikák és a racing-szellemiségben helyükre konvertált fekete felnik.
Az állítható, versenykivitel? fék- és kuplungkarok a Supersport világbajnokságban értek be, de említést kell tennünk a karbon, mint alapanyag felhasználásról: a hátulsó sárvéd? mellett a farokidom alatti panel készül eme nemes matériából, melynek feladata, hogy szigetelje a nyerget a kipufogótól.
A 675 SE felfüggesztései mindenhogyan állíthatóak, lassú és gyors sebességhez egyaránt hozzáigazíthatóak attól függ?en, hogy milyen ütemben és vérmérséklettel szeretnénk gurulni. A soros háromhengeres m?szaki jellemz?i megmaradtak, 128 LE a névleges legnagyobb teljesítmény, ezt 12.600 percenkénti fordulat mellett adja le a blokk, a forgatónyomaték triplésen telt, ez az egyik legnagyobb erénye a Daytonának.
Apró szépséghiba, hogy ezt a modellt csak borzasztóan limitált példányszámban fogja gyártani a Triumph – legalábbis az els? híradások err?l számolnak be. Pedig talán szélesebb érdekl?désre is igényt tartana a motor, hiszen a sportos túrázás, túrázós sportolás egyre többeket vonz ebbe a ‘kategóriába’. A másik dolog, ami sikerre viheti az SE kiadást, az árképzés: az angolok nem szálltak el ugyanis, a Daytona alapváltozatához képest ‘csak’ 250 euróval kerül többe az SE (11.840€ a listaár), ami persze a széles kiegészít?-tárral (karbon alkatrészek, verseny lábtartó, Quickshifter elektronikus váltó, Arrows kipufogórendszer, Öhlins felfüggesztések… és a többi) sokkal magasabbra tornászható fel.
Legutóbbi hozzászólások