Meg kell hagyni, az Aprilia helyenként nagyon bátran megy neki dolgoknak, így az automata váltós motor tárgykörének is. Talán a hazai pálya adta magabiztosság, talán a megújulás folyamatos keresése az ok, ki tudja: a lényeg, hogy Milánóban közönség elé állt a Mana 850, amely az els? automata a piacon. Annyiban nem vállal „olyan” nagy kockázatot a noalei gyár, hogy a projekt sok szempontból kézenfogva jár a Gilera robogójáéval, az óriás GP 850-ével. A név: Mana, ez is ismer?sen csenghet. Akár a 750 köbcentis csupasz, a Shiver esetében, itt is egy régi elnevezést porolt le az Aprilia, de az a Caponord-alapokra épített nagy motard fényévekre van attól, amit ez a naked ígér. Az ígéret ugyanis elhangzott: „az abszolút élvezet, minimális befektetésért cserébe.”
Szóval Noale bevállalta, hogy kijön az els? ízig-vérig váltó nélküli bringával a piacra, megküzd a hagyomány?rz?, konzervatív motorosok seregeivel, de ugyanazzal a húzással teremt is egy új világot, új értelmezést a motorozásnak. Hogy ismer?s maga a modell? Meglehet, hogy Gilera Ferro néven ki-ki már összefutott vele: bizony, a Vas akár tekinthet? a Mana ?satyjának is, persze ha ragaszkodunk a generációs hasonlathoz, tegyük mindjárt hozzá: hasonlóság vajmi kevés fedezhet? fel a két típus közt, szinte csak az ihletés azonos.
A kéthengeres, 839 köbcentis er?forrásból is csak a layout maradt meg, belül ez már egy teljesen új szív. A V2-es, 90 fokos, egytengelyes, hengerenként négy szelepes blokk teljesíti az Euro-3 károsanyag-kibocsátási normát, elektronikus befecskendezéssel dolgozik. Képes akár 75 LE leadására is (7.250 percenkénti fordulat mellett), és már 5.750-en mutat egy 7,79 kgm-es nyomatékot. A szerkezet alfája és omegája mégiscsak a váltó: automata helyett inkább robotizáltnak volna helyes hívni.
Számos funkciója közül egy az automata üzemmód, de ezzel még nincs vége a dalnak. Minden a kormányról irányítható, természetesen: elég egy klikkantás, hogy váltsunk a három speciális automatikus mappatúra közül (ezek: normál, sport és vizes), vagy áttérjünk a szekvenciális – hagyományos – sebességváltós közlekedésre, ahol pakolhatjuk a fokozatokat egészen hetedikig. Váltani lehet a kormányról, vagy a konvenció szerint, lábbal is. Ahogy tetszik. És mi a helyzet a kuplunggal? Semmi. Igazoltan hiányzik. Mindenr?l gondoskodik a CVT áttételezés.
Mindeközben a teljesítmény megfelel?nek ígérkezik, lámpától lámpáig biztosan kell?képpen gyors lesz a sportos, dinamikus motor, amelynek vad küllemét jó felszereltsége tovább hangsúlyozza: ferde vázszerkezet, oldalsó rugó, alumínium leng?villa, fordított teleszkóp el?l, radiálisan szerelt féknyergek, dupla küll?s kerekek. Ugyanakkor a tervezéskor szem el?tt tartották a praktikumot, sokoldalúságot is: ezért kerülhetett az üzemanyagtank a nyereg alá, helyét az els? traktusban egy akkora hasznos hely kapta meg, ahová egy zárt sisak kényelmesen befér. Így a sz?r? is új helyet kapott, a ‘V’ közébe, a motor bal oldalára helyezték. Hogy a közönség részér?l milyen fogadtatásban részesül a Mana, kiderül az Eicma zárásakor: az biztos, hogy az automata motor immár nem tabu, és az Aprilia nagyvonalúan, komoly odaadással közelítette meg a problémát. Meglátjuk.
Legutóbbi hozzászólások