Hirdetés

Ben Spies jó fej

Hirdetés

A valenciai gp-paddockban egy sokszor szigorú tekintet?, de arcának gödreiben általában elégedett mosolyt rejteget? fiatalember sétálgatott. Superbike világbajnokként érkezett ide, hogy egy gyári Yamaha M1-en részt vegyen az utolsó 2009-es grand prix-n, puszta gyakorlásként, jöv? évi feladatának el?játékaként.

A Monster Yamaha Tech3 MotoGP csapatban fog versenyezni, fizetési csekkjét mégsem Herve Poncharal csapatf?nök szignózza majd, hanem valaki a Yamahánál. A 2010-es MotoGP szezonra a 2009-es SBK bajnok ugyanis nem a francia privát csapattal, hanem magáva a Yamahával, mint gyárral kötött szerz?dést, Colin Edwards mellé várhatóan csak ideiglenesen ültetik be, amíg Lorenzo, vagy – merjük-e egyáltalán internetre vetni – Rossi Fiat Yamahája meg nem üresedik valamikor.

Egyébként másképpen is játszhatták volna a kártyákat: a Yamaha könnyen kilobbizhatott volna egy ülést Ben számára Poncharalnál kvázi a francia kontójára, majd ha jól teljesít, egyszer?en felszippanthatta volna a gyári alakulatba, de nem így tettek. Nekik Spies valamiért nagyon kell, ezért 2010 és 2011-ben biztos, hogy hangvillás motoron fogjuk látni. És hogy mire fel a nagy bizalom Spies felé? Nos, csupán talán annyi (ha eddigi eredményeit nem is nézzük), hogy az amerikai hozzáért?k, élükön egy bizonyos Kevin Schwantz-cal, már évek óta azt szajkózzák, hogy Elbowz, tehát a Könyökkölök a jelenkor legtehettségesebb tengerentúli motorversenyz?je, és ezen nézetet – f?leg 2009-es szezonja után – már az európai szakért?k is osztják.

De attól még a 25 éves szupersztár “csak” egy superbike pilóta, a superbike men?k pedig általában nagyon nem men?k a GP-ben. De ha hiszünk a nagy öregeknek, Spies kivétel lesz. Tény, hogy félelmetes tempóban képes változtatni motorozási stílusán, ezt már Paul Denning, a Suzuki MotoGP alakulatának f?nöke is felismerte, amikor Ben (akkor még az AMA Suzuki versenyz?jeként) vendégszereplést vállalt a GSV-R-en 2008-ban. Az ominózus bemutatkozófutam a hurrikán-áztatta indianapolisi volt, amin Ben akkor hatodikként végzett, 29 másodpercre lemaradva Rossitól, és mindössze 0,8-del az ötödik Doviziosótól. Ez szárnypróbálgatásnak talán már túl jó is…

…és amit Valenciában m?velt, az pedig méginkább. Spies volt az újfiú a Ricardo Tormo boxában két héttel ezel?tt, mégis az összes szakért?, szakíró és elemz? ?rá volt kíváncsi, már b?ven a futam el?tt, majd során, és utána is. Igazi fenomén a Benny boy, és ha a 2010-es Texas Team-ben (Edwards és Spies is a “magányos csillag” államából származik) legalább olyan teljesítményt lesz képes nyújtani egész évben, mint amit Valenciában letett az asztalra, már elégedett lehet magával. A versenyt követ? nyilatkozataiból ollóztuk össze a lenti, képzeletbeli Spies interjút, amiben a Superbike és a MotoGP versenygépek közötti néhány felettébb érdekes különbségre is fény derül.

Ben Spies: “A versenyen várakozásaimon felül teljesítettem, egész jól sikerült a futam, de még így is 35 másodpercre végeztem a dobogós srácoktól, ezt azért ne feledjük.” – íme a tipikus Spies-szerénység… – “De végül jobban zárult a hétvége, mint amire számítottam. Már ideutazásom el?tt megmondtam, engem csak a vasárnap délutáni körid?k izgatnak, minden más más csak másodlagos fontosságú lesz a számomra, és hát végül igazam lett, a futam végére már viszonylag versenyképes körid?ket futottam, a legjobb köröm pedig a legutolsó volt.”

“A futam maga egyébként nem volt valami túlságosan mozgalmas, a rajtot viszont sikerült meglep?en jól elkapnom. Az els? kanyarban azt gondoltam: “Ó basszus, jól sikerült a rajt, jöhet a daráló!”. De persze nem akartam semmi ?rültségbe belemenni, f?leg nem a hideg abroncsokon. A hideg Bridgestone-okon, be kell vallanom, még nem igazán éreztem biztonságban magam, az els? pár köröm mindig sokkal lassabb, mint kellene lennie, ezen a téren is sokat kell még fejl?dnöm. A verseny elején még úgy éreztem, útban vagyok, de aztán fokozatosan ráéreztem a ritmusra, felvettem a saját tempómat, majd elkezdhettem áthámozni magam pár emberen. Valenciában elég küzdelmes el?zni, pláne, egy MotoGP motorral! Teljesen másképp zajlik egy el?zés az M1-en, mint a Superbike-on, ezt a verseny során kellett megtanulnom.”

És Ben bizony el?zött, nem kisebb neveket gy?rt le mint De Puniet, De Angelis, Kallio és végül a gyári hondás Dovizioso, azaz a Könyökkölök többet meccselt és f?leg többet el?zött legels? futama alkalmával, mint arra bárki számíthatott volna. Parádésan szerepelt, ez nem kérdéses, pedig egy hete még köze sem volt a Yamaha MotoGP technikájához. Apropó, vajon mi a különbség egy Superbike és egy MotoGP motor között?

“Mindenki ezt kérdezi!” – nevet Spies – “Amikor el?ször ráültem az M1-re, úgy éreztem, mintha három vagy négy éve nem is ültem volna versenymotoron. Elképeszt? a különbség! Nem könny? átprogramozni az agyad arra az eszméletlen tapadásra, amit egy GP-motor nyújtani tud. Nagyon nehéz megtalálni a határokat. A GP-ben sokkal magasabb a kanyarsebbesség, szinte berepülsz a kanyarokba, éppen ezért az el?zések is teljesen máshogy zajlanak. A superbike-on nyugisabb az egész: csukott szemmel belerepülsz a kanyarba, veszel egy irtózatos féktávot, valahogy bent tartod sz?ken, majd ráadod a tüzet. Ezzel ellentétben egy MotoGP-motoron már jó pár kanyarral a kiszemelt féktáv el?tt el kell kezdeni felépíteni az el?zést, mert ha a kigyorsításnál nem tapadsz közvetlenül az el?tted lév?re, és nem tudod meghúzatni magad, esélyed sem lesz az el?zésre.”

“Rengeteget tanultam egy verseny alatt. A futam közepén pedig már néha úgy éreztem, mintha feltartanának a többiek, aztán persze beletelt néhány körbe, míg át tudtam hámozni magam rajtuk. Randy de Puniet hibázott párat éppen az orrom el?tt, De Angelis pedig különösen féktávokon volt veszélyes, birkóztam is vele egy kicsit, amíg elé tudtam tenni magam, aztán persze Dovi sem volt egy könny? eset. Ekkorra Elias és Hayden már messze jártak, de legalább még látóhatáron belül voltak, ezt külön sikerként könyveltem el. Ez a hetedik hely olyan számomra, mint egy futamgy?zelem a Superbike-ban. Illetve részemr?l igazából nyolcadik lettem, hiszen ha Casey nem esik el, akkor még úgy sem lett volna esélyem megverni, ha éppen nincs jó napja. De a lényeg, hogy benne voltam a legjobb tízben, a verseny jó volt, el?zni is tudtam párat, úgy gondolom t?rhet? volt a teljesítményem.”

De még mennyire, drága Ben, de még mennyire hogy t?rhet? volt. Idegen motoron, idegen versenyz?k ellen, fokozottan hátrányos helyzetben is jó pár ügyes és f?leg rutinos versenyz?t sikerült maga mögé utasítania, ez pedig nem lehetett egyszer?.

“Igen, a GP-srácokkal versenyezni nem csak az el?zésekben jelentett nehézséget. Mikor Haga és Rea ellen meccseltem, pontosan tudtam mire számíthatok t?lük. Tudtam mik az er?sségeik, és mik a gyengéik. A MotoGP-mez?ny ellenben egy teljesen ismeretlen közeg számomra. Er?ltethettem volna jobban is az el?zéseket, megpróbálhattam volna rizikózni, de csak azért, hogy egy körrel hamarabb kerülhessek valaki elé, nem akartam túlságosan kockáztatni. Inkább csak hagytam, had történjenek a maguk idejében a dolgok. Nem akartam az els? hétvégémen hülyeséget csinálni, és mivel gy?zni esélyünk sem volt, inkább nem er?lködtem. A lényeg, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottunk az egész futam alatt.”

“A Bridgestone-ok egyébként még nagyon szokatlanok, így a futamon azután tudtam csak elfogadható tempót diktálni, amikor a gumik pár kopni kezdtek. Nem vagyok hozzászokva ahhoz a rendkívüli tapadáshoz, ami egy GP-motoron az els? körökben tapasztalható, és ez az egyik gyenge pontom. A többiek már tudják használni ezt az iszonyatos tapadást, úgyhogy nincs mese, fejl?dnöm kell, meg kell tanulnom bízni a gumikban. Volt pár rázós kanyar, ami el?tt nem gondoltam volna, hogy betapad a motor eleje, de ennek ellenére nagyon simán kijöttem bel?le. Ráadásul a Ricardo Tormo egy elég trükkös pálya, minden porcikájában nehéz. A lendületesebb vonalvezetés? pályákon talán könnyebb dolgom lesz majd.”

“Minden edzésen tudtam fejl?dni, kis lépésenként, de zárkóztam folyamatosan. A telemetria szerint is sikerült egyre jobban felvennem a gp-stílust, de még van mit tanulnom és van min változtatnom. Úgy érzem egyes kanyarokban a hátulját már jól ki tudom használni, de az els? gumik mer?ben eltérnek a Pirellikt?l, teljesen más stílust követelnek. A gp-motorral többet utazol a kanyarban, magasabb a kanyarsebesség is – és azt hiszem ezen a területen még messze járok a többiekt?l, még nem érzem annyira a limitet. Casey mesélt egyet s mást, hogy ? mit és hogyan csinál, erre én: ‘Oké, neked lehet hogy ez így menne egész nap, de én inkább majd csak nézem.’

Egy MotoGP motoron sokkal több állítási lehet?ség van, mint az eleve agyonkomplikált superbike-okon. Ben arra a kérdésre, hogy a hivatalos Yamaha tesztcsapat szerel?inek tapasztalatával felvértezve a pénteki els? szabadedzés és a vasárnapi verseny között miket változtattak a motoron, meglep? válasszal szolgált:

“?szintén? (nevet) Az egész hétvége alatt összesen két millimétert süllyesztettünk az elején, máshoz nem nyúltunk. Ez egyszer azt jelenti, hogy még se vezetési stílus, se gumiismeret tekintetében nem tartok ott, hogy állítani kelljen a motoromon, másrészt a Yamaha M1 alapbeállításának kiválóságát bizonyítja. Inkább hagytam mindent békén, els? hétvégémen még nem akartam túlzottan belebonyolódni az állítgatásba. Természetesen van néhány ötletünk, hogy min fogunk csavargatni, ha eljön az ideje, de a legels? feladat számomra a gp-vezetésistílus kitanulása, és a gumik megértése.”

A gp-szabályok értelmében a 800-asoknál kategóriakezd?t nem alkalmazhat gyári támogatott csapat, betanulni és gyakorolni pedig a Tech3-nál jobb hely, jelenleg nem létezik a MotoGP-ben. Ben arról, hogy mik keringenek jelenleg a fejében:

“A Superbike-ban minden hétvégén mázsás súlyként nehezedett rám a nyerési kényszer, most legalább felszabadultan motorozhattam, mert esélyem egyáltalán nem volt a gy?zelemre. A verseny elején szokatlan volt, hogy nem elöl, hanem ennyire a mez?ny végén karistolok, de attól még sikerült összehoznom pár tisztességes kört, és sikerült jó helyre felküzdenem magam.”

És a jöv? év? Ben persze továbbra is visszafogott, elvárásai alacsonyak, vagy legalábbis úgy nyilatkozik, mintha…

“Ha 2010-ben egyszer bejutunk a top10-be, az nem azt fogja jelenteni, hogy onnantól fogva egyre gyorsabb és gyorsabb leszek, vagy hogy a dobogók könnyen jönnek majd. S?t, éppen ellenkez?leg: nagyon nehéz meló lesz! Ma (a valenciai versenyen) mindent beleadtam, ennyi lett bel?le, ami nem rossz, de az elejét?l még fényévekre vagyunk. Tudom, sokat kell változtatnom a stílusomon, vannak dolgok, amiket még nagyon rosszul csinálok a motoron – de id?vel és minél több teszttel ez remélem javulni fog majd.”

Ebben biztosak vagyunk, hiszen tehetségben, alázatban és f?leg bizonyított, futam és bajnoksággy?ztes technikában nincs hiány: a teljes gyári támogatást élvez?, tehát elvileg Rossiéval egyenérték? M1-est hajtó Spies mégis szinte már túlzóan szerényen és visszafogottan nyilatkozik. És talán pont ezért szeretjük…