Hirdetés
Kezdőoldal Sporthírek sporthirek-masversenyek Bitter Sándor: Makaóban támadunk!

Bitter Sándor: Makaóban támadunk!

Hirdetés

Embertelen mennyiség? munkát és kitartást tett le az asztalra Bitter Sándor az elmúlt hónapokban. Szeptemberben súlyos lábtörést szenvedett egy motocross edzése alkalmával, ám ?t még ez sem tántorította el célja, a makaói versenyen való indulás megvalósításától. Bitti összeszorított fogakkal végezte felkészülését, napi 5 órát szobabiciklizett, és napi rendszerességgel nyüstölte a kilométereket a Pannóniaringen, miközben járni még csak mankóval tudott!

Még csapata rockinghami Brit Superbike tesztjére is mankóval érkezett október közepén, mégis a leggyorsabbnak bizonyult a teszten az es?t?l áztatott pályán. Ezt követ?en itthon folytatta tovább felkészülését, és mindennap alaposan megizzadt azért, hogy a november 14. és 16. között megrendezésre kerül? versenyen ott legyen a rajtrácson. 16,5 kilót fogyott szeptemberi sérülése óta, és mint mondja, 120 százalékot tett bele mostani felkészülésébe, így hiszi, hogy rajta biztosan nem fog múlni a siker. A verseny pedig közben szinte már itt van a nyakunkon, így Bitti az utolsó letekert kilométerek után nyomban repül?re ül, hiszen ma utazik ki Makaóba. Fejben és lélekben már régen ott jár, és természetesen alig várja, hogy 2006 után újra fizikai valójában is ott legyen.  

Egy onboard a tavalyi versenyr?l (Horst Saiger, ZX-10R)

 
Bitter Sándor #77

„Nagyon izgatott vagyok. Eljött a nagy nap, utazok ki Makaóba! Még ma is három órát edzek, most is épp tekerésben vagyok. Elég nagy „súly” van rajtam, de csak átvitt értelemben, hiszen a m?tétem óta 16,5 kilogrammot fogytam. Szeptember 20-án m?töttek, és elvileg hat hétre rá kelhettem volna fel egyáltalán az ágyból, de Dr. Popik Ervin barátom megértette, hogy nekem egyszer?en muszáj versenyeznem. Így aztán három héttel a m?tétem után már napi öt órát szobabicikliztem törött lábbal, és tegnap óta mankó nélkül járok. A „súly” és az elvárás els?sorban magam miatt nagy.

Tudom, hogy 120 százalékot adtam bele ebbe a felkészülésbe, és talán még jól is jött ez a sérülés, mert ez még nagyobb motivációt adott arra, hogy tényleg teljes er?bedobással és még nagyobb akarással készüljek a makaói versenyre. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy a világ 33 legjobb utcai versenyz?je közé beválogattak, és elindulhatok ezen a versenyen. Elkészült az új sisakdizájnom, úgyhogy viszem magammal a magyar címert is. Sérülten megyek, de ezt kint nem nagyon szabad majd mutatnom, inkább titkolni igyekszek majd, mintsem dicsekedni vele. 68-ról 48-ra csökkent a pulzusom, úgyhogy nyugodt vagyok, amit a jó felkészülésemnek tudok be: tudom, hogy mindent megtettem a jó szereplés érdekében, és rajtam biztosan nem fog múlni semmi. A pályát ismerem még 2006-ból, de a pulzusom még most is egyb?l felszökik, ahogy az on-board felvételeket nézem. Hihetetlen a tempó, és nincs semmi bukótér, úgyhogy nem tréfa dolog lesz ez a verseny. Nagy veszélynek vagyunk kitéve mindannyian Makaóban, ezért én is mindenre felkészültem lélekben, a legrosszabbra is.

Szellemileg is nagyon topon kell majd lenni végig, hiszen ez a pálya a legkisebb hibát sem tolerálja, végig száz százalékon kell koncentrálnunk. A korábbi eredményeim alapján a 22. helyre rangsoroltak be el?zetesen, és a versenyen a 15-20. hely környékét fogom megcélozni, oda szeretnék eljutni. Limitet kell futni, ami eleve nem lesz egyszer?, de 14-én, csütörtökön kétszer 55 perc szabadedzés áll majd a rendelkezésünkre, és szerintem ez elég lesz ahhoz, hogy újra megtaláljam makaói formámat. 15-én két kvalifikációt rendeznek, majd 16-án, szombaton következik a futam. Köszönöm mindenkinek, aki eddig is mellettem állt, és támogatott abban, hogy sérülten is oroszlánként küzdve, lehetetlent nem ismerve készüljek az év versenyére. A Pannóniaring segítségével napi szinten motorozhattam a felkészülésem ideje alatt, és szerencsére a kinti, rockinghami tesztem is nagyon jól sikerült a csapattal, hiszen sikerült a leggyorsabb id?t futnom a vizes pályán. Igaz, a körülmények is segítettek picit, hiszen három héttel voltam csupán a lábtörésem után, és váltani is alig tudtam a motoron, így némi könnyebbséget jelentett az, hogy es?ben kellett menni, nem száraz pályán.

Csapatom, a Quattro Plant Kawasaki nagyon elégedett volt velem, és nem titok, hogy már a jöv? évet is velem tervezik, nem csak a Makaó GP-t. Szeretném megköszönni TT-gy?ztes barátomnak, Gary Johnsonnak és a verseny rendez?inek ezt a lehet?séget, igyekszem meghálálni a bizalmat. Miénk lesz az 1-es boksz, ami jó ómen, és remélem, Garynek sikerülni fog megnyerni a versenyt. Köszönöm a H-Moto Teamnek és Kelemen Krisztiánnak is az itthoni támogatást, továbbá a Red Line-nak és a Groomi-nak, akik mindvégig mellettem álltak a legnehezebb id?kben is. Makaóban támadunk!”
 
Kelemen Krisztián, a H-Moto Team csapatf?nöke

„Nagyon szurkolunk Sanyinak. Hatalmas dolog, hogy egyedüli magyarként meghívást kapott a makaói versenyre, és biztosak vagyunk benne, hogy méltó módon fogja képviselni a magyar motorsport ott a messzi Ázsiában. Jöv?re is komolyan számolunk vele, a pályán és azon kívül is. Hajrá, Sanyi, hazavárunk!”