Daytona 200
Gy?ztes: Miguel Duhamel, 17-es rajtszám, Honda
‘Éreztem, hogy Kurtis és a fiúk jól fognak menni. Tudtam, hogy el tudok
menni az egyik srác hátszelében, de nem akartam két ember mögött futni, és úgy
álltak a dolgok, hogy éppen ketten voltak el?ttem. Ekkor azt gondoltam minden
ok, csak ezt most jól kell csinálnom. Éppen akkor Kurtis mellém ért – elég nagy
lendülettel, talán egy kicsit túl naggyal is. Nyilvánvalóan saját érdekében
csinálta, mert nyerni akart. Úgy éreztem ez egy kicsit sok, és ahogy a hátszelében
lendületet kaptam, Bennel együtt elmentem mellette. Ben egy lekörözött versenyz?
hátszelében nyert egy kis lendületet. Csak amikor szétváltunk Bennel jött újra
rám és ezt már idegesít?en kellemetlen helyzetnek éreztem. Tovább man?vereztem
és azt gondoltam: ó ne, Kurtis most dupla hátszélben motorozik, figyelnem kell,
mert még megel?z. De ez elmaradt. Én közben csak arra figyeltem, hogy ne koptassam
nagyon a gumikat, és azt gondolom ez volt az apró különbség, ami kifizet?dött
a végén. Olyan édes érzés volt. Az egész futam alatt arra gondoltam, csak annyit
kell tennem, hogy maradjak versenyben, összpontosítsak, és fejezzem be a futamot.
Ez 57 kör tökéletes koncentrációt jelentett. Úgy vélem, ez pályafutásom legédesebb
gy?zelme. Semmi sem volt el?re eldöntött. Ez nem csak egy srác versenye volt egy másik
ellen.’
‘Nagyon jól éreztem magam a pályán. Energiám teljében voltam. Amikor másodszorra
furakodtam el?re négy másodperccel voltam gyorsabb mindenkinél, és vezettem
egy ideig. Azt gondoltam, hogy elhúzok a többiek el?l és úgy nyerek, mint 1991-ben.
De nem tudtam megvalósítani. A gumik túlzottan felmelegedtek.’
‘Küls? szemlél? számára úgy t?nhetett, mintha Benre hajtanék, de igazából
Kurtist?l tartottam, attól, hogy mögénk jön és kett?s hátszélben könnyedén motorozik
majd. Amikor végül els?ként haladtam át a célvonalon, nagyon boldog voltam.
Ismét nyertem, és nem volt ez egy könny? gy?zelem. Nagyon elégedett és hálás
voltam.’
Második helyezett: Ben Bostrom, 155-ös rajtszám, Honda
‘Megpróbáltam trükközgetni és cikázni egy kicsit, és amikor úgy éreztem,
már nagyon közel vannak mögöttem gyorsan visszakapcsoltam egyesbe, hogy egy kicsit lerázzam
?ket. Megpróbáltam nagyon er?teljesen gyorsítani és kilépni egy kicsit. Nem
hagytam túl sok gumit a keréken. Nem úgy sikerült, ahogy elképzeltem. A srácok
nagyon jól mentek, és tökéletesen a segítségemre voltak. Miguel nagyon kitartó
és állhatatos, és ez segítette az élre törni. Sokat lehet tanulni ezekb?l a
megfigyelésekb?l, és nagyon várom a szezon többi futamát is.
Lecseréltük az els? gumit, de nem tudtam olyan jól lépést tartani a többiekkel.
Úgy láttam a fiúk kicsit elhúznak mell?lem. Köszönet illeti a csapatot, mert
a boxutcai leállások nagyon gyorsak voltak. Ahogy általában a többi versenyz?nek,
nekem is háromszor kellett gumit cserélni. Kurtis nagyon er?sen ment. Nagyjából
ugyanaz a gumi volt az ? motorján is, mint az enyémen. Miguel a hátunk mögött várta
a megfelel? alkalmat, hogy kiugorhasson. Rendesek voltak a fiúk, mert hagyták,
hogy az utolsó körben én legyek az élen. Én pedig csak leszegtem a fejem és
mindent beleadtam. Megpróbáltam, hogy visszaváltok egyesbe és cikk-cakkban megyek
el?ttük egy kicsit, majd pedig jól hátrahagyom ?ket. De nem ez történt. Utolértek
és leel?ztek egy pillanat alatt.’
Harmadik helyezett: Kurtis Roberts, 80-as rajtszám, Honda
‘Meg kell hagyni Miguel nagyszer? volt. Csakúgy, mint Ben, a csapatom
és jómagam is. Minden er?nkkel azon voltunk, hogy a lehet? legjobban motorozzunk.
Minden elismerésem a csapatomé, mert rengeteget dolgoztak. A motorom kit?n? formában
volt egész hétvégén. Ki tudja, mit tudtam volna teljesíteni abban az utolsó
körben. De ez most már nem is lényeges. Ez egy nagyon jó nap volt a Hondának.
Azt gondoltam, ha lett volna még néhány kör, akkor lett volna még esélyem. Kissé
meglep?dtem, amikor kiderült, hogy mennyire közel voltunk egymáshoz. De minden
jól sült el. Én azt akartam, hogy dobogóra léphessek, és most itt vagyok.’
Legutóbbi hozzászólások