EST. 2002

Egy büszke amerikai sportmotor: Fischer MRX

A szlogen így hangzik: ‘Fischer MRX. Egy okkal több, amiért büszkék lehetünk, hogy amerikaiak vagyunk.’ Más olvasatban: egy okkal több, amiért a világ USÁ-n kívüli részén már a szériagyártás el?tt nehéz helyzetben van a büszke marylandiek szegletes vonalvezetés? motorkerékpárja. Érdekes reklámmondat, még akkor is, ha persze nem nekünk, hanem a saját belpiacnak szánták. A prototípus megtervezése és kivitelezése ugyanis nemzetközi mérnökcsapat m?ve (amerikaiak, angolok, franciák és dél-koreaiak), a blokkot pedig a Hyosung szállítja a Fischerbe.

Az aprócska marketing-ellentmondásból még nem következik az, hogy a tengerentúli gyár több kánont felrúgó sportmotorja ne tartogatna meglepetést. Az er?forrás szokványos, hagyományos választás: 647 köbcentis kéthengeres, hengerenként négy szeleppel, 39 mm-es Mikuni karburátorral, 9.000 percenkénti fordulaton 79 lóer?s teljesítménnyel, 52 Nm-es legnagyobb nyomatékkal 7.500-on.

Inkább a váz az, amely újítást jelent: a Fischer M Chassis fantázianev? alumínium szerkezet alighanem az összes többi házi sportmodell alapját adja majd, már ha a jöv?ben lesznek ilyenek. Sok konkrétumot persze nem hoztak napvilágra az alkotásról, csak azt, hogy ‘az ihletést a MotoGP adta’, meg hogy ‘tökéletesen kiegyensúlyozott és masszív struktúra’ és ehhez hasonlók. Könny? is: a motor össztömege szárazon különben aligha lehetne 157 kg.

Az Öhlins PR43 hátsó felfüggesztés, a 43 mm-es fordított teleszkópvilla és az els? osztályú fékrendszer (radiálisan szerelt négydugattyús nyergek, el?l 310 mm-es dupla féktárcsa, hátul szimpla 210-es) meggy?z?ek.

A design felel?se az a Glyn Kerr volt, aki korábban többek közt a Yamahánál is dolgozott. Ezzel különösebb baj nincs is, a nagy kérdés inkább az, hogy az igen kiélezett versenyben hogyan lesz képes helytállni a nyolcezer dollárra taksált motorkerékpár. Az els? – már legyártott – sorozat állítólag gazdára lelt, 2007-re rendelni lehet Fischert.


ugrás fel