Az MV Agusta feltámasztja poraiból az eredeti F4-est, a régit, azt a motort, ami 13 évvel ezel?tt újraindította a márka szívverését; amit az új változat tavalyel?tt év végén küldött nyugdíjba. Ilyesmire eddig még nem volt példa.
El tudjuk képzelni, mekkorát néznénk, ha például a Yamaha újra el?venné a négyszem? R6-ot? Vagy a Kawa az els?generációs ZX-10-est? Esetleg a Suzuki a K5-ös GSX-R1000-est? Nos, talán az utóbbi nem is lenne olyan nagyon rossz, hiszen a 2005-ös Nagygixer a mai napig az egyik legjobb a fajtából, de összességében az, hogy egy gyártó visszahozzon egy több mint tíz éves konstrukciót, miután már bemutatta az újat, ráadásul éppen sportmotorból, az szinte elképzelhetetlen.
Több mint tízéves formák, de sosem unalmasak.
Klikk a képre a galériáért!
De természetesen az MV Agustára nem vonatkoznak a hétköznapi játékszabályok, hiszen az F4 sem egy hétköznapi motor, s?t a varesei gyár igazából nem is motorokat gyárt, sokkal inkább a jöv?t formálja a motortervezés és dizájn területén, kábé évtizedes rendszerességgel, megbízhatóan. A 20. század végén letettek valamit az asztalra, és ezt még ma is érdemes újra el?venni: F4-1078 RR312 Edizione Finale – így hívják a legújabb régi Agustát.
Aki konyít az MV névképzéséhez, annak a szám és bet?halmaz sok információt hordoz, úgymint köbcentit és végsebességet, az RR pedig a legfrissebb verziót jelöli – hiszen 1998 óta reszeltek a típuson b?ven, de szerencsére csak odabent, a forma mindig is maradt. A forma, amit legtöbben egyszer?en csak a világ legszebbjeként szoktunk emlegetni, vita nélkül.
A használati utasítás szerint csak Tweed zakóban szabad felülni rá…
Az eredeti F4 utolsó szériájából összesen 30 példány készült, a fels? villahidakon ott is van az elmaradhatatlan, sorszámozott plakett, de a legversenyesebb Brembo féknyergekr?l, illetve meglehet?sen szokatlan, steppelt ülésér?l könny? lesz felismerni az Edizione Finalékat. Feltéve persze, hogy valaha is lesz szerencsénk megpillantani egyet, hiszen – és ez talán magyarázza is a kissé ízlésficamos ülést – mind a harminc darabot Japánba exportálták az olaszok.
Legutóbbi hozzászólások