Katrinak Jaroslav, Mickael Naudet, Kubicek Pavel, Segato Dario, Zahn Ingo … Igazi nemzetközi hangulata volt az augusztusi, ünnepi hétvégén megrendezett III. Hungarian Baja elnevezésű terep ralinak.
Az első napon, pénteken a gépátvételt követően következett a fekete leves: mi motorosok, az A5-ös darabokban kézhez kapott itinert laponként összeragasztottuk, majd igyekeztünk kitalálni, hogy a szombati 120 kilométeres speciálhoz tartozó papírkígyó belefér-e majd a road book-ba. Persze nem fért bele, de erről majd később. Délután 4 óra tájt megmutatta magát a mezőny a balatonfüredi kikötő melletti díszes rajtnál, majd gyors iramban haladt a Jutaspusztán található szuperspeciál (SS) szakaszhoz. A 7,6 km-es pálya jó ismerkedésnek bizonyult a sziklás, köves, homokos tereppel és mivel körpálya volt így a második, harmadik körben már egész szép mutatványokat sikerült bemutatni a versenyzőknek a két dobbantón messzire repülő motorokon. Ezt követően volt időnk szervízelésre, tankolásra. És természetesen következett az elmaradhatatlan itiner ragasztás.
A háromnapos verseny legkeményebb napja a szombat volt, 387,92 km teljes távval, melyből 340 km speciál szakasz volt. Először egy 120 km-es speciállal kezdtünk, majd egy 50 km-essel folytattuk és ugyanezeket a szakaszokat tettük meg még egyszer a nap folyamán. Nap elején mindjárt sikerült összegyűjtenem 9 perc büntetést, kiderült ugyanis, hogy a már említett itiner nem fér bele egyben a tartójába, ezért a kifűzés, szétszaggatás, majd újra befűzés díjazásaként megkaptam, ami járt. Jól kezdődik a nap.
Kb. 7.45-kor rajt az első speciálon. Első igazi hosszú táv nekem meg a Sherco-nak, meg is lett az eredménye csak közepes időt sikerült teljesíteni, ráadásul 2×30 perc bünti is járt a két kihagyott GPS pont miatt. Sebaj legalább tudom mire kell figyelni a továbbiakban, nem beszélve arról, hogy az elszakított szalag miatt egy nem egyértelmű fordulónál NEM kell egy kört se megtenni az elhagyott bányában és akkor talán az sem jelent plussz időt. :)) A második szakasz elég jól sikerült, kezdtem élvezni ezt az itiner olvasós témát és eddigre kitaláltam, hogyan lehet gyorsan menni, olvasni, méterszámlálót egyeztetni és a lényeg nem eltévedni! A harmadik speciálon sikerült menni egy 5. helyet, ami elég jónak mondható, mivel pár nagy nevű versenyző mögöttem végzett. A nap utolsó szakaszán már kezdtem érezni a napi táv gyötrelmeit, de mivel a szuperspeciál része volt ennek a szakasznak így igazán élvezeteset motoroztunk. Este 7 után fejeztünk be minden teendőnket a depóban, majd nagy élezettel foglaltuk el ismét a szállásunkat és ezen a versenyen utoljára hozzákezdtünk a másnapi itiner ragasztásához. 🙁
A vasárnap már lazábban zajlott, délelőtt 120 km-t, majd délután újra a szuperspeciált kellett megtenni, a nézők nagy örömére. Sajnos az első szakasz 45. km-nél első defektet kaptam és kénytelen voltam a maradék távot így megtenni. Azt leszámítva, hogy fordulni nem tudtam, az egyenesekben húztam ahogy csak tudtam és a 10. helyre sikerült bejönnöm. Gyors javítás, kölcsön belsővel, majd tankolás és rajt a SS-on. A napi teljes táv, 170 km után a balatonfüredi molónál áthajtottunk a cél pódiumon és a ceremónia közepette pezsgőztünk egyet, majd következett a díjkiosztó.
Minden elismerés a rendezőké, a versenyzők igazán minden információt megkaptak, gördülékenyen zajlott a rendezvény. Egyetlen hiányosság az volt, hogy útbaigazító táblák híján az érdeklődők nehézkesen találtak ki a helyszínre.
Kijár az elismerés a SHERCO-nak is: a motorok között összetettben ötödik, M1 kategóriában a második helyet szerezte meg Frankó Barnával a nyergében. Hosszútávú versenyen is jól állja a sarat, az igazán változatos talajon zajló versenyt minden gond nélkül teljesítette. Bátran mondhatjuk, vérbeli endurohoz méltóan.
Legutóbbi hozzászólások